A bejelentés, ami hetek óta érlelődött
Szerda délután Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) egy Facebook-videóban jelentette be: háromhetes intenzív tárgyalássorozat után teljes körű megállapodás született Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről. A bejelentés nem érte váratlanul a szakértőket – a HVG korábban már beszámolt arról, hogy szakértői szintű egyeztetések folynak a kárpátaljai magyarok jogairól. Azt azonban kevesen gondolták, hogy ilyen gyorsan áttörés születik.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 Híradójában vasárnap reggel részletezte a megállapodás tartalmát és a tárgyalások hátterét. „Vannak olyan részei a megállapodásnak, amelyek már idén érvénybe léphetnek, a többi pedig jövőre lehet hatályos” – mondta. Hozzátette: a tárgyalások feszült hangulatban zajlottak, hiszen szorította a feleket az idő.
Mit tartalmaz a megállapodás?
A megállapodás tizenegy pontból áll, amelyek közül a legfontosabbak:
- Oktatás: Az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. A magyar nyelv szabadon használható lesz nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat. A fiatalok az érettségi és a felvételi vizsgáikat magyarul is letehetik, és magyar nyelv és irodalomból is érettségizhetnek.
- Nyelvhasználat: Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 százalékot, a magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, a sportrendezvényeken és a tudományos konferenciákon is. A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar.
- Szimbólumok: A 10 százalék feletti magyar lakosságú településeken lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok használatára.
- Intézményi garanciák: A nemzeti iskolákban az ukránnal oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezésével bővíthető. Alacsony létszám mellett is fenntartják ezeket az intézményeket.
Az ukrán fél engedményei – és a magyar vétó visszavonása
A megállapodás hátterében egyértelműen az áll, hogy Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elkezdéséhez szüksége van Magyarország támogatására. Magyar Péter bejelentésében egyértelművé tette: Magyarország nem akadályozza tovább Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elkezdését. A gyorsított eljárást azonban nem támogatja a magyar fél – mind a 33 csatlakozási fejezet szabályos lezárása után egy magyar ügydöntő népszavazás következhet az ukrán csatlakozásról.
Brenzovics szerint az ukrán felet meglepte, hogy az új kormány ilyen határozottan lépett fel a kárpátaljai magyarok jogainak érdekében. „Az ukrán fél uniós csatlakozása, és Magyarország vétójának a visszavonása játszott döntő szerepet abban, hogy az új kormánnyal képes legyen tárgyalni az ország az érintett témákban” – mondta.
A kárpátaljai magyarok reakciója: remény és szkepticizmus
Brenzovics szerint a kárpátaljai magyarok pozitívan fogadták a hírt, de van bennük szkepticizmus is. „Ez annak köszönhető, hogy az ukrán fél felől korábban is voltak ígéretek, ezek azonban nem valósultak meg” – mondta. A KMKSZ elnöke szerint a mostani megállapodás abban különbözik a korábbiaktól, hogy konkrét, számon kérhető pontokat tartalmaz, és az ukrán félnek érdeke is a betartása az EU-csatlakozás miatt.
A Külügyminisztérium a HVG megkeresésére úgy reagált: az egyeztetés folyamatos, „a maga diplomáciai medrében rendben folyik”. A HVG értesülései szerint hétfőre tervezték Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő budapesti találkozóját, ám a tárgyalást végül elhalasztották.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A megállapodás hatályba lépéséhez még szükség van arra, hogy az ukrán fél minden ígéretét átültesse a jogszabályokba. Brenzovics szerint a kérdéseket be kell terjeszteni az ukrán parlamentbe, azokat el kell fogadni. „Idén és jövőre” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mikorra lépnek érvénybe az elfogadott pontok.
A tét nagy: ha az ukrán parlament gyorsan elfogadja a jogszabályokat, a kárpátaljai magyarok még idén tapasztalhatják a változást. Ha azonban a jogalkotás elhúzódik, vagy a gyakorlatban nem érvényesülnek az ígéretek, akkor a mostani áttörés is csak egy újabb ígéretfolyam maradhat. A következő hetekben kiderül, hogy az ukrán fél mennyire veszi komolyan a kötelezettségvállalásait – és hogy a Tisza-kormány képes-e számon kérni azokat.