A miniszter döntött

Péntek délután Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter közösségi oldalán jelentette be: bizalomvesztésre hivatkozva visszavonta Szabó Csabának, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának vezetői megbízatását. A miniszter indoklása szerint „a levéltár vezetője a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását”.

A döntés gyors és határozott volt – jellemző a Tisza-kormány első hónapjaira, ahol a vezetőváltások sorra követik egymást. A kérdés csak az: hol húzódik a határ a szükséges intézményi tisztogatás és az autoriter döntéshozatal között?

A szakember verziója

Szabó Csaba a HVG-nek adott interjújában elismerte, hogy hibázott, de méltánytalannak tartja az eltávolítást. Elmondása szerint egy nyolcpontos szakmai programot állított össze az intézmény fejlesztésére, amivel Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez fordult – mivel úgy értelmezte a kormány feladatleosztását, hogy a levéltár a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz fog tartozni. Arról azonban nem értesítette a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.

A főigazgató hangsúlyozta: a levéltár raktárai megteltek, az állami iratanyagok átvétele egyre nehezebb, ezért sürgős fejlesztésekre lenne szükség. Állítása szerint kizárólag ezekre a problémákra kívánt megoldásokat keresni.

A politikai háttér

Szabó 2017 óta vezette az intézményt, mandátuma jövőre járt volna le. Kollégái elismerik szaktudását, bár többen megjegyezték: túl jó kapcsolatot ápolt a KDNP-vel, és belépett az egyik Digitális Polgári Körbe is. Szabó ezt nem tagadja, de hangsúlyozza: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek”.

Tarr Zoltán a HVG-nek úgy nyilatkozott: nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról, és nem tartja túlzott retorziónak a kirúgást, mivel „világossá kell tenni, hogy a rossz döntéseknek következményei vannak”.

Következmények

Szabó pereskedni nem fog, de arról még nem döntött, folytatja-e a munkáját az új vezetés alatt. A következő vezető kiléte még nem ismert, mivel Szabó helyetteseit az ő embereinek tartják – így az intézmény átmeneti bizonytalansággal néz szembe.

Az eset rávilágít a Tisza-kormány intézményi politikájának egyik feszültségére: miközben a NER-korszak lojális káderpolitikáját kívánja felszámolni, a gyors és határozott vezetőváltásokkal olyan szakembereket is elveszíthet, akiknek szaktudása nélkülözhetetlen lenne az intézményi megújuláshoz.

Tágabb kontextus

A Magyar Nemzeti Levéltár esete nem elszigetelt. Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő hasonló vezetőváltások: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökét, Gaál Szabolcs Barnát is felmentették, az MTVA-nál Papp Dániel mondott fel, és a Külügyminisztériumban is felmondási hullám indult. A Tisza-kormány egyértelműen az intézményi rendszer átalakítására törekszik, de a módszerek – a gyors, indoklás nélküli menesztések – aggodalomra adhatnak okot.

A kérdés az: vajon a Tisza-kormány képes-e olyan intézményi kultúrát kialakítani, amely egyszerre szakít a NER lojalitásalapú káderpolitikájával, és biztosítja a szakmai autonómiát? A levéltárigazgató esete azt mutatja: a válasz még nem egyértelmű.