Kunetz: Győrfi Pál menesztése nem bosszú, hanem régóta esedékes váltás – a mentőszolgálat szőnyeg alá söprő kultúrája és az új egészségügyi reform kihívásai

A „faarcú beszámolók” embere – Kunetz Zsombor szerint ez volt Győrfi Pál öröksége

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a közösségi oldalán reagált Győrfi Pálnak, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) volt kommunikációs igazgatójának menesztésére. A szakember egyértelművé tette: szerinte szó sincs politikai bosszúhadjáratról, ahogy azt Takács Péter volt egészségügyi államtitkár (Fidesz-KDNP) állította. „Semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak” – írta Kunetz.

Kunetz szerint Győrfi munkája két jól elkülöníthető részből állt: a bekövetkezett balesetekről szóló „faarcú beszámolókból” és a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismételgetéséből. Ez a fajta kommunikáció – véli a szakember – hosszú távon komoly károkat okozott a szervezet hitelességében. „A Mentőszolgálat jelenlegi állapotáért ez a szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet” – fogalmazott Kunetz.

Adatigénylés és akadályoztatás – a szőnyeg alá söprés bizonyítékai

Kunetz konkrét példával is alátámasztotta állítását. Felidézte, hogy amikor közérdekű adatigényléssel kérte ki a mentők kiérkezési idejét, az OMSZ csak az adatok egy részét adta ki, és azt is szándékosan nehezen feldolgozható formában. „Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt – akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását – végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább. Győrfi ez alatt is kommunikációs igazgató volt” – írta.

Ez az eset jól mutatja, hogy a NER alatt kialakult intézményi kultúra mennyire áthatotta a mentőszolgálat működését is. Az adatok visszatartása, a folyamatok átláthatatlanná tétele és a PR-központú kommunikáció mind-mind a rendszer szerves részévé váltak. Kunetz szerint ez a mentalitás legalább annyira felelős a Mentőszolgálat jelenlegi állapotáért, mint a rossz menedzsment.

Hegedűs Zsolt: új kommunikációs kultúrára van szükség

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter (Tisza Párt) azzal indokolta Győrfi keddi menesztését, hogy „a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”. A miniszter szerint a mentőknek „egy pillanatra sem celebarcokra, nem intézményvédő reflexekre és nem PR-mondatokra van szükségük”. Az OMSZ kommunikációjáért a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt felel.

A váltás jól illeszkedik abba a reformfolyamatba, amelyet Hegedűs Zsolt az egészségügyben elindított. A miniszter korábban élesen bírálta az előző kormányzat egészségügyi politikáját, és a szakmaiság, valamint az átláthatóság erősítését ígérte. A Győrfi-ügy azonban rávilágít arra is, hogy a NER alatt kialakult intézményi kultúra megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra – a szőnyeg alá söprés és a PR-központú kommunikáció évtizedes beidegződéseit kell most felszámolni.

Kunetz szerint Győrfi „hálaimát adhat”, hogy ennyivel megúszta

Kunetz Zsombor a bejegyzését azzal zárta, hogy szerinte Győrfi Pál szerencsésnek mondhatja magát, amiért egyszerű mentősként tovább szolgálhat a szervezetben. „Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!” – írta. Ez a mondat is jól mutatja, hogy a szakember szerint a volt kommunikációs igazgató felelőssége jelentős volt a kialakult helyzetben.

A reform kihívásai – intézményi kultúraváltás az egészségügyben

A Győrfi-ügy csak egy apró szelete annak a hatalmas feladatnak, amely az új egészségügyi vezetés előtt áll. A NER alatt az egészségügy számos területén alakult ki olyan működési kultúra, amely a látszatra, a PR-ra és a problémák elkendőzésére épült, nem pedig a valós megoldásokra. Hegedűs Zsolt miniszter feladata nem csupán a személycserék végrehajtása, hanem egy olyan új intézményi kultúra megteremtése, amely a szakmaiságot, az átláthatóságot és a betegek érdekeit helyezi előtérbe.

A szakértők szerint ez a folyamat évekig is eltarthat, és komoly ellenállásba ütközhet azok részéről, akik a régi rendszerben érezték jól magukat. Kunetz Zsombor kritikája is azt mutatja, hogy a civil társadalom és a szakma figyelemmel kíséri a változásokat, és nem habozik hangot adni a véleményének, ha úgy látja, hogy a reformok nem elég mélyrehatóak.

A kérdés az, hogy a Tisza-kormányzat képes lesz-e valóban felszámolni a NER örökségét az egészségügyben, vagy csak új köntösbe bújtatja a régi problémákat. A Győrfi-ügy tanulsága az, hogy a szakmai kommunikáció és az átláthatóság terén még hosszú út áll előttünk.