A rendszer kudarca számokban
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kedden hozta nyilvánosságra 10. gyermekjogi jelentését, amely a magyar gyermekvédelem rendszerszintű kudarcát dokumentálja. A legszembetűnőbb adat: 2025-ben 33,8 százalékkal emelkedett a szexuális bántalmazásban érintett gyerekek száma. A növekedés mögött nemcsak a jobb jelzési rendszer, hanem a valós esetszám emelkedése is áll – állítják a szerzők.
A gyermekvédelmi rendszer kapacitásai nem birkóznak meg a teherrel. A javítóintézetekben a szakmai munkakörben engedélyezett álláshelyek 23 százaléka betöltetlen volt 2025 végén, a gyermekvédelmi szakellátásban pedig minden tizedik pozíció üres – ez a betöltetlen álláshelyek 20 százalékos növekedését jelenti. A nevelőszülők száma is csökkent, miközben a veszélyeztetett és védelembe vett gyerekek száma jelentősen nőtt.
A gyerekek mentális egészsége drámaian romlott: öt év alatt hatszorosára nőtt a segélyvonalat önsértés vagy önagresszió miatt felkereső gyerekek száma. A pszichiátriai gondozóintézetek száma 16-ra csökkent, miközben a betegek száma folyamatosan nő. Ifjúságaddiktológiai ellátás mindössze négy megyében érhető el.
A választás fordulópontja
A jelentés készítői kiemelik: a választási időszakban az adatigénylések során a hatóságok a törvényben előírt határidőn belül nem válaszoltak, de április 12. után néhány nap alatt minden hiányzó adat megérkezett. „Ez a jelentés az első, amelyben már nemcsak leírjuk a valóságot, hanem segítjük azt a munkát, ami gyerekjogi szempontból is érdemi változásokat hozhat” – írják.
A változás egyik záloga Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója, akit a Tisza-kormány gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárrá nevezett ki. A szakmaiság visszatérését várják tőle, de a kihívások hatalmasak: a rendszer kizsigerelt, a szakemberek túlterheltek, és a látszatintézkedések (mint a Szőlő utcai javítóintézet rendészeti átalakítása vagy a csecsemőotthonok megnyitása) eddig nem hoztak valódi változást.
Mit hozhat a Tisza-kormány?
A Tisza-kormány eddigi lépései – mint a szülészorvos-választás visszaállítása vagy a kirúgott tanárok rehabilitálása – azt jelzik, hogy a szakmaiság és az átláthatóság irányába mozdulnak. A gyermekvédelem terén azonban még nem látszanak konkrét intézkedések. A Hintalovon-jelentés most egyértelmű cselekvési tervet ad: a szakemberhiány megszüntetése, a mentális egészségügyi ellátás fejlesztése, és a gyermekjogi képzés bevezetése a prioritások között.
A kérdés az, hogy a kormány valódi reformokkal, vagy csak újabb látszatintézkedésekkel válaszol. Az első jelek – Gyurkó Szilvia kinevezése – bizakodásra adnak okot, de a rendszer mélyrepülése évtizedes mulasztások eredménye. A mostani jelentés nemcsak diagnózis, hanem lehetőség is: ha a politikai akarat valóban megvan, a gyermekvédelem lehet az egyik első terület, ahol a NER örökségét sikerül felszámolni.