A kongresszus napja: Orbán marad, a párt átalakul

Június 13-án, szombaton tartotta tisztújító kongresszusát a Fidesz a Budapest Kongresszusi Központban. Orbán Viktort 729 szavazattal újraválasztották pártelnöknek – ellenjelölt nélkül, ahogy az alelnöki posztokért is csak a négy jelölt indult, akiket végül megválasztottak. A kongresszuson elfogadták az új alapszabályt is, amely alapjaiban alakítja át a párt szervezeti felépítését.

A változások lényege: a választókerületi rendszer és a regionális igazgatói poszt megszűnt, a Fidesz szervezete a továbbiakban az önkormányzati rendszerhez igazodik. A pártban települési csoportok és vármegyei választmányok dolgoznak majd – olvasható Havasi Balázs kommunikációs igazgató tájékoztatásában. Az országos elnökség 28 tagúra bővült: a 19 vármegyei és a fővárosi elnök, az Országos Választmány elnöke, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezető, valamint a pártelnök és a négy alelnök alkotja.

A vármegyei elnökök: bukott jelöltek hada

A vármegyei választmányok elnöki névsora több mint meglepetés. A Havasi Bertalan által közöltek szerint a húsz elnök közül mindössze négyen jutottak be egyéni választókerületükből a parlamentbe az április 12-i választáson:

- Gyopáros Alpár (Győr-Moson-Sopron) – a Magyar Falu Program volt kormánybiztosa, a Fidesz frakcióvezető-helyettese
- Balla Mihály (Nógrád)
- Tilki Attila (Szabolcs-Szatmár-Bereg)
- V. Németh Zsolt (Vas)

A többiek – köztük olyan ismert nevek, mint Zsigó Róbert (Bács-Kiskun), Tállai András (Borsod), Szűcs Lajos (Pest) vagy Gelencsér Attila (Somogy) – kikaptak. A lista további tagjai: Nagy Csaba (Baranya), Erdős Norbert (Békés), Czirbus Gábor (Csongrád-Csanád), Varga Gábor (Fejér), Papp Zsolt (Hajdú-Bihar), Horváth László (Heves), Hubai Imre (Jász-Nagykun-Szolnok), Czunyiné Bertalan Judit (Komárom-Esztergom), Csibi Krisztina (Tolna), Hegedűs Barbara (Veszprém) és Cseresnyés Péter (Zala).

Érdekesség, hogy négy vármegyei elnök hiányzott a kongresszus végén készült csoportképről – Borsod, Heves, Budapest és Zala megye képviselői nem voltak jelen a fotózáskor, így csak 24-en álltak a színpadon.

Alelnökök: új arcok, de régi struktúra

Az alelnöki posztokon is változás történt. Újraválasztották Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselőt, a három másik alelnök pedig Bóka János volt európai ügyekért felelős miniszter, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program volt kormánybiztosa, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere lett. Ők váltották Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost.

A frakcióvezetők továbbra is Gulyás Gergely (magyar parlament) és Deutsch Tamás (EP), az Országos Választmány elnöke pedig Kövér László maradt.

A megújulás paradoxona

Orbán Viktor a kongresszuson arról beszélt, hogy a pártnak „mire lehullanak a falevelek”, készen kell állnia. A kérdés azonban az, hogy egy bukott jelöltekből álló vezetés képes-e új arcot mutatni a választóknak. A Fidesz strukturális átalakítása – a választókerületi rendszer megszüntetése, az önkormányzati struktúrához igazítás – technikai változás, de a személyi állomány alig változott.

Ahogy a Népszava fogalmazott: „az átszervezett ellenzéki párt kiemelt pozícióját elnyerő országos elnökségi tag közül mindössze négynek sikerült választókerületében győznie.” Ez a szám önmagáért beszél: a Fidesz nem a teljes megújulásra, hanem a meglévő apparátus megtartására törekszik.

Tét: a választók bizalma és a Tisza kihívása

A Fidesz számára a tét nem kisebb, mint hogy a 2026-os választási vereség után képes-e újraépíteni a bizalmat. A bukott politikusokkal teli elnökség azonban azt az üzenetet hordozza, hogy a párt a régi reflexekre hagyatkozik. Eközben a Tisza Párt – amely a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint 73 százalékon áll, szemben a Fidesz 20 százalékával – folyamatosan erősíti pozícióit.

A Fidesz megújulása így elsősorban strukturális, nem személyi. A kérdés az, hogy ez elég lesz-e a politikai térben való visszakapaszkodáshoz, vagy a párt tovább csúszik a regionalizálódás és a belső feszültségek irányába. Ahogy a Telex megjegyezte: „régi arcokból és bukott jelöltekből áll a Fidesz megújult elnöksége.”

A következő hónapokban kiderül, hogy ez a stratégia működik-e, vagy a Fidesznek mélyebb változásokra lesz szüksége a túléléshez.