Az oligarcha és a kampány: az utalások részletei

A V-Híd Zrt. vállalatirányítási információs rendszeréből származó táblázat, amelyet a 444 szerzett meg, részletesen dokumentálja az átutalásokat. Az első tranche január 5-én történt: 550 millió forint. A második, 250 milliós utalás április 14-én jelent meg a rendszerben, de a 444 forrása szerint ezt az összeget már március 31-én, a választás előtt átutalta a cég. A harmadik és legnagyobb összeg, egymilliárd forint, április 16-án, a választás után két nappal érkezett az alapítványhoz.

A táblázatban az utalások "Függő" státuszban szerepelnek, amely csupán valamilyen könyvelési lépés hiányára utal. A 444 két forrása azonban megerősítette, hogy az utalások megtörténtek — vagyis a pénz valóban átkerült a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványhoz.

A Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány: a kampányszervezés motorja

Az alapítvány, amelynek kurátora Szabadosné Tolner Mónika, lényegében a Fidesz kampányeseményeit szervezte. Szoros kapcsolata van a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséggel, amely a Digitális Polgári Köröket (DPK) koordinálja — olyan szervezeteket, amelyeknek az a feladata volt, hogy a Facebookon úgy tűnjön, tömegek állnak az Orbán-kormány mögött.

Az ügynökség több mint száz embert foglalkoztat a Kassák Lajos utcai irodájában. A szervezet "legbelső körének" a feladata az, hogy a közösségi médiában mesterségesen generáljon támogatottságnak tűnő aktivitást. Az adatkezelést Partos Bence cége végzi.

A DPK-kat olyan közéleti szereplők szervezték, mint Dopeman (influenszer), Schmidt Mária (a Közép-európai Egyetem alapítóját, Soros Györgyöt kritizáló közéleti szereplő) és Rákay Philip (publicista). Az első DPK-találkozóra pénzgyűjtés is zajlott.

V-Híd: a közpénzből gazdagodó cég

A V-Híd Zrt. az elmúlt években Mészáros Lőrinc "aranytojást tojó tyúkja" volt — a cég szinte teljes profitját kivette a tulajdonosa. Az idén is kivette kis híján a teljes profitot belőle Orbán Viktor barátja.

Közben azonban milliárdokat követelnek tőle azok a magyar vállalkozások, amelyek a valóságban elvégezték az állami megbízásokat. A cégcsoport azonban nem fizet — így a V-Híd a közpénzekből szerzett nyereséget nem a munkaadósságra fordítja, hanem a politikai célokra.

A kampánypénz forrása: közpénz vagy magántőke?

A kérdés, amely az eset kapcsán felvetődik: honnan szerzett a V-Híd Zrt. 1,8 milliárd forintot a kampány finanszírozásához? A cég vasútépítési és infrastruktúra-fejlesztési megbízásokat végez — ezek jelentős része állami forrásból finanszírozott. Az utalások időzítése (különösen a március 31-én történt 250 milliós átutalás, amely a választás előtt történt) arra utal, hogy a cég a kampányfinanszírozást a közpénzekből szerzett nyereségből finanszírozta.

Ez az eset újabb bizonyítéka annak, hogy az Orbán-közeli oligarchák közpénzekből szerzett vagyonukat a politikai célokra fordítják — ebben az esetben a kampányt szervező szervezetekre, amelyek a Fidesz politikai kommunikációját támogatták.

A válaszadás hiánya

A 444 kereste az ügyben a V-Híd kommunikációjáért felelős Mészáros Csoportot, az alapítvány kurátorát (Szabadosné Tolner Mónikát) és a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséget. Egyikük sem válaszolt a kérdésekre.

A kommunikáció hiánya önmagában is beszédes: az oligarcha és a kampányszervező szervezetek nem kívánnak nyilvánosságra hozni a pénzáramlás részleteit. Ez arra utal, hogy a finanszírozás valóban problematikus — vagyis a közpénzekből szerzett nyereség politikai célokra való felhasználása olyan gyakorlat, amelyet az érintett felek maguk sem tartanak elfogadhatónak.

Kontextus: az oligarcha-hálózat és a politikai finanszírozás

Az eset az Orbán-közeli oligarcha-hálózat működésének egy újabb szegletét tárja fel. A Mészáros-csoport az elmúlt évtizedben szisztematikusan szerzett közpénzekből finanszírozott megbízásokat, amelyekből óriási nyereséget termelt. Ezt a nyereséget részben magántőkealapokba csatornázta (vagyonkimentés), részben pedig — mint ebben az esetben — a politikai célokra fordította.

A V-Híd Zrt.-nek az 1,8 milliárd forintos támogatása a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak azt mutatja, hogy az oligarchák nem csupán a gazdaságban koncentrálnak hatalmat, hanem a politikai kommunikációban is. A DPK-kat szervező alapítvány finanszírozása azt jelenti, hogy az Orbán-kormányzat kampányát közvetlenül az oligarcha-hálózat finanszírozta — vagyis a politikai hatalom és a gazdasági hatalom szoros összefonódása.