A hiányzó 286 milliárd nyomában
Május közepén robbant a hír: a kormányváltás utáni átadás-átvételkor kiderült, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) három nagyberuházására nincs fedezet az idei költségvetésben. Az összeg 286 milliárd forint – ez a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díját (175,6 milliárd), a Budapest–Belgrád-vasútvonalat (87,7 milliárd) és az iváncsai iparvágányt (22,3 milliárd) érinti.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most részletes tájékoztatást adott arról, hogyan próbálták ellenőrizni a számokat – és milyen akadályokba ütköztek. A közlemény szerint a számvevőszék a költségvetés véleményezésekor a háromból két ügyben külön tájékoztatást kért az ÉKM-től és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM). A válaszok azonban több kérdést vetettek fel, mint amennyit megválaszoltak.
Titkos határozat a gyorsforgalmi utak mögött
A legnagyobb tétel, 175,6 milliárd forint a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjából hiányzik. Az ÁSZ kérdésére az ÉKM azt válaszolta: a tervezés egy nem nyilvános kormányhatározat alapján történt, amelyet még a számvevőszéknek sem küldtek el. A minisztérium szerint „a központi előirányzat 2026. évi kiadási összegének tervezése a vonatkozó nem nyilvános kormányhatározat alapján az NGM iránymutatása szerint történik a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével”.
Az ÁSZ ezt követően az NGM-et kereste meg, ahonnan az a válasz érkezett: folyamatban van egy szerződésmódosítás az autópálya-koncesszióról, de a részletek nyilvánosságra hozatala ronthatná az állam tárgyalási pozícióját. A számvevőszék saját számításai szerint a reális kiadás 240 milliárd forint lett volna a tervezett 210 helyett – a hiány ennél is nagyobb. Az ÁSZ megjegyezte: „a tartalmi kérdések nyilvánosságra kerülése ugyanis a magyar állam tárgyalási pozícióját befolyásolhatja, ronthatja”.
A minisztériumok azzal is érveltek, hogy több 2026-os számlát már 2025-ben kifizetnek, és októberben kifut az M6-osra kötött szerződés. Az ÁSZ azonban ezek után is úgy számolt, hogy 210 helyett 240 milliárdos kiadás a reális. A dokumentumok szerint „a 2026. évi költségvetési egyenleg tarthatósága érdekében elvi kormánydöntés született arra nézve, hogy amennyiben a fenti körülmények is még önmagukban elégtelennek bizonyulnának, úgy 2026-ban újabb intézkedések kerüljenek megfontolásra”.
Új kínai hitel a Budapest–Belgrádra
A Budapest–Belgrád-vasútvonal esetében 87,7 milliárd forint hiányzik. Az ÁSZ-nak az NGM azt írta: „a kínai CEXIM bankkal előrehaladott tárgyalások folynak a projekt finanszírozására irányuló hitelfelvétel tekintetében, a tárgyalások kimenetele pedig érdemi befolyással van a finanszírozás módjára, metódusára, a fizetések ütemére”.
Az új hitel felvételére azért lett volna szükség, mert az eredetileg felvett kínai hitel már nem fedezte a költségeket. Mivel a hitelszerződés titkos, nem tudni, hogy a tárgyalások sikerrel zárultak-e – a hiányzó 87,7 milliárd azonban arra utal, hogy nem. A 24.hu forrásai szerint Lázár János (akkori építési és közlekedési miniszter) minisztériuma egy újabb kínai hitelt vett volna fel, de ez feltehetően nem sikerült.
Tévedés vagy tudatos csalás?
Az iváncsai iparvágány 22,3 milliárdos hiánya – a források szerint – valószínűleg tévedésből maradt ki a költségvetésből. A másik két tételnél azonban tudatos döntés állhat a háttérben: a kiadásokat irreálisan alacsonyan tervezték, a fedezetet pedig titkos dokumentumokkal és egy sikertelen hitelfelvétellel próbálták pótolni.
Az ÁSZ hangsúlyozta: a minisztériumok vezetői „büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoztak” arról, hogy az adatok teljes körűek és hatályosak. A számvevőszéknek azonban nincs jogköre megítélni, hogy a kormány szándékosan tévesztette-e meg őket. „Tekintettel alkotmányos szerepére, az ÁSZ-nak nincs jogköre megítélni a közreműködésre felkért és ellenőrzött szervezetek vezetőinek tudattartalmát” – fogalmazott a számvevőszék.
A NER utolsó nagy dobása?
Az ügy újabb bizonyítéka a NER költségvetési kasszaürítésének. A Tisza-kormány szóvivői még május közepén jelentették be, hogy az előző kormány „trükkök százait alkalmazva” hamisította meg az idei költségvetést. Az ÁSZ mostani közleménye megerősíti: a gyorsforgalmi utak és a Budapest–Belgrád-vasút esetében valóban tudatos alultervezés történt, a fedezetet pedig titkos dokumentumokkal és egy sikertelen hitelfelvétellel próbálták pótolni.
A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e pótolni a hiányzó 286 milliárdot, vagy újabb megszorításokra lesz szükség? Az biztos, hogy a NER öröksége még sokáig kísérteni fogja az új kabinetet.