A rekordév: 118 milliárd forint nyereség

Szerda délelőtt a 4iG Csoport közleményt adott ki: a 4iG Távközlési Holding Zrt. 2025-ben 118,2 milliárd forint adózott eredményt ért el. Ez több mint ötvenszeres növekedés az előző évhez képest. A társaság 634,8 milliárd forint konszolidált nettó árbevételt és 303,3 milliárd forint EBITDA-t produkált – a profitot a nemzetközi terjeszkedés támogatására eredménytartalékba helyezik.

„Az elmúlt években megvásárolt távközlési portfólió rövid idő alatt stabil, nyereségtermelő üzletággá vált. Ugyanakkor a 2025-ös év volt az első, amelyben a közel két éven át tartó transzformációs program eredményei és az abból származó szinergiák már érdemben megjelentek a konszolidált pénzügyi teljesítményben” – írta közleményében a 4iG.

A holdinghoz tartozik a One Magyarország, a 2Connect, valamint albániai, montenegrói és észak-macedóniai leányvállalatok. A tulajdonosi szerkezetben a 4iG Nyrt. 62,1 százalékos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül a magyar állam 37,9 százalékos részesedéssel bír. A nettó árbevétel döntő többsége, 85,6 százaléka Magyarországról, 10,2 százaléka Albániából, 4,2 százaléka Montenegróból származott.

A NER-es felépítmény: állami támogatások és közbeszerzések

A látványos profit mögött azonban a NER-es felépítmény áll. A Jászai Gellérthez köthető 4iG-t az Orbán-kormány éveken át állami támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel és közbeszerzésekkel növesztette fel. A HVG szerint a cég magántőke-alapokon keresztül kapott több tízmilliárd forint közpénzt, mielőtt 2022-ben felvásárolta a Vodafone magyar vállalatát.

Az állami Antenna Hungáriához apporttal jutott hozzá a 4iG, majd az állam ennek az infrastruktúrának egy részét 72 milliárd forintért vásárolta vissza, miközben az egész ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánították, így a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatta versenyjogi szempontból.

A Magyar Nemzeti Bank a növekedési kötvényprogramjával segítette a 4iG céljait, az MFB pedig – más bankokkal együtt – hitellel, amihez az állam 80 százalékban készfizető kezességet nyújtott. Az Orbán-kormány az apránként felvásárolt védelmi ipari portfóliójával is a 4iG-t kínálta meg: az N7 Holdingból a tőzsdei cég kivásárolta egyebek között a Rheinmetall várpalotai lőszergyárának a 49 százalékát, a kiskunfélegyházi fegyvergyárat, valamint az aknavető- és lőszergyártó Hirtenberger Kft.-t.

A 4iG-csoport információtechnológiai vállalatai ráadásul sorra nyerik az állami közbeszerzéseket is, a Digitális Kormányzati Ügynökség több százmilliárd forintos keretszerződéseiből szinte soha nem maradtak ki.

A Tisza-kormány kihívása: hogyan kezelje a NER-örökséget?

A Tisza-kormány előtt áll a feladat: hogyan kezelje ezt a kényes örökséget anélkül, hogy a piaci stabilitást veszélyeztetné? Magyar Péter kormányfő korábban élesen kritizálta a 4iG-vel kötött 1311 milliárd forintos honvédelmi szerződést, és kijelentette: „az oligarcha urak tekintsék úgy, hogy a szerződés nem létezik”.

A 4iG vezetése azonban jelezte: „a modus vivendiben partnerek leszünk”. Fekete Péter, a 4iG Nyrt. igazgatóságának tagja és egyben a cég nemzetközi üzleti kapcsolatokért felelős alelnöke a sajtótájékoztatón úgy ítélte meg, hogy korai még arról beszélni, hogy az új kormány politikája milyen következményekkel jár a vállalatcsoport számára. „Elég kreatív vállalat vagyunk, meg fogjuk találni a megfelelő lehetőségeket” – fogalmazott.

A HVG kérdésére, hogy a növekedési terveket várhatóan befolyásolni fogja, hogy a vállalat 3,5 milliárd eurós szerződésállománya jelentős részben a magyar állammal kötött kontraktusokból származhat, azt válaszolták, hogy a vállalatban piaci növekedési lehetőség van, azt pedig „tisztelettel és türelemmel” kivárják, amíg a Magyar-kormány tájékozódik a 4iG ügyében.

Következtetés: a NER nem tűnt el, csak átalakult

A 4iG esete jól mutatja: a NER nem tűnt el, csak átalakult – és a Tisza-kormányon múlik, hogy ebből mi marad. A piaci stabilitás és az átláthatóság között egyensúlyozva az új kormánynak meg kell találnia a módját, hogy a NER-örökség részeként felépült vállalatbirodalmat a demokratikus jogállam keretei között kezelje. A 4iG rekordnyeresége egyszerre bizonyítja a cég üzleti életképességét és a NER-es felépítmény tartósságát – a kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e ezt a kettősséget kezelni.