<!-- VIDEO_EMBED -->

A Batthyány-Stratmann Alapítvány: a NER egyik legsötétebb kiszervezése

2024-ben, a Fidesz utolsó kormányzati évében született meg a Batthyány-Stratmann László Alapítvány, amelynek feladata a méltányossági alapú gyógyszertámogatások elbírálása lett. Ez az a terület, ahol olyan életmentő gyógyszerekről döntenek, amelyeket a TB nem támogat, és amelyek ára akár havi több millió forint is lehet. A kiszervezés mögött az Orbán-kormány azon szándéka állt, hogy ezt a közfeladatot kivonja a demokratikus kontroll alól, és egyfajta jótékonykodássá alakítsa át.

A gyakorlatban ez teljes átláthatatlanságot eredményezett. A Magyar Hang 2025-ben hiába próbált információkat kérni az alapítványtól – nem derült ki, mennyi pénzt osztottak szét, hány alkalmazottjuk van, és hány kérelmet bíráltak el pozitívan. A HVG úgy tudta, naponta több száz kérelem érkezett, így egy-egy elbírálásra néhány perc juthatott. Az alapítvány egy 1500-as számot közölt, hogy hónapok alatt ennyi méltányossági kérelem futott be, de saját közlésük szerint is ezeket csak részben dolgozták fel.

A helyzetet tovább rontotta, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó üzletemberek, például Mészáros Lőrinc is beszálltak a média által is felkapott esetekbe, mint a Zente nevű SM-ben szenvedő fiú gyűjtése. Ez a jótékonykodásra épülő rendszer – ahelyett, hogy állami feladatként működött volna – a NER korrupciós hálózatának egy újabb elemévé vált.

Hegedűs Zsolt tervei: nyilvánosság és kétlépcsős döntéshozatal

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette: a méltányossági alapú gyógyszertámogatások elbírálását visszaveszik az alapítványtól, és az állami egészségbiztosítóhoz (NEAK) helyezik át. A miniszter korábban már részletezte, miken változtatna. A jövőben nyilvánosak lesznek a döntés kritériumai, és egységes módszertant vezetnek be nyilvános indoklásokkal.

A döntéshozatal két lépcsős lesz: először egy orvosi testület tisztán szakmai véleményt ad, majd egy másik testület – az orvosi mellett pénzügyi, etikai és társadalmi szempontokat is mérlegelve – hozza meg a végső döntést. Ez a bonyolult döntési mechanizmus azt a felismerést tükrözi, hogy nincs tökéletes megoldás arra, ki kapjon életmentő gyógyszert – de az mindenképp jobb, ha a döntés átlátható és demokratikus kontroll alatt áll.

Kérdőjelek: pénz, erőforrások és az alapítvány sorsa

A lépés üdvözlendő, de a részletek még tisztázásra várnak. A kormány nem az alapítvány megszüntetését ígérte, hanem hogy új teendőket talál neki – ez aggodalomra adhat okot, hiszen a NER által létrehozott struktúrák gyakran tovább élnek új formában. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy az új testület megkapja-e a kellő erőforrásokat, és mennyi pénzről dönthet majd.

A Tisza-kormány első 100 napjának krónikájában ez a lépés mindenképp pozitívumként könyvelhető el: a közfeladatok visszavétele az államhoz, az átláthatóság növelése és a demokratikus kontroll erősítése mind olyan irány, amelyet a NER évei alatt elfeledtünk. De az igazi teszt az lesz, hogy a gyakorlatban is működik-e az új rendszer, és hogy a betegek gyorsabban és igazságosabban jutnak-e hozzá az életmentő gyógyszerekhez.