<!-- VIDEO_EMBED -->

A szavazás pillanata

Szerda délután a parlamentben csend lett, amikor az elnök feltette a kérdést: „Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit.” A teremben néhány másodpercnyi csend után felvillantak a szavazógombok. Az eredmény: 135 igen, 44 nem, 6 tartózkodás. A Szuverenitásvédelmi Hivatal – a Fidesz-rendszer egyik legvitatottabb intézménye – hivatalosan megszűnt.

A T/123-as számú törvényjavaslatot a Tisza-kormány nyújtotta be, és a zárószavazás előtt az összegző módosító javaslatot is elfogadták. A hivatalt a Fidesz-kormány hozta létre 2023-ban, azzal a céllal, hogy a „szuverenitás védelme” jegyében korlátozza a civil szervezetek és a független média működését. Az új kormány szerint az intézmény a NER propaganda-apparátusának része volt, és felszámolása a demokratikus megújulás első lépése.

Mi volt a Szuverenitásvédelmi Hivatal?

A hivatalt Lánczi Tamás, a Fidesz-közeli politikus vezette, és feladata a „külföldi befolyásolás” elleni fellépés volt. A gyakorlatban azonban számos civil szervezetet és médiumot zaklatott, és a kormánykritikus hangokat próbálta elhallgattatni. A hivatal működését az Európai Unió is bírálta, és a jogállamisági eljárás részeként említette.

A Tisza-kormány választási programjában szerepelt a hivatal megszüntetése, és a szerdai szavazás ezt az ígéretet váltotta be. A kormánypárti képviselők üdvözölték a döntést, hangsúlyozva, hogy a hivatal felszámolása a demokratikus intézményrendszer helyreállításának első lépése.

Reakciók és következmények

A Fidesz-frakció szerint a döntés veszélyezteti Magyarország biztonságát. „A szuverenitás védelme nem propaganda, hanem nemzeti érdek” – mondta egy névtelenül nyilatkozó fideszes képviselő. A kormánypárti oldal szerint azonban a hivatal éppen a demokratikus intézményeket gyengítette.

A hivatal alkalmazottainak sorsa egyelőre bizonytalan. A kormány ígérete szerint átképzési programmal segítik az érintetteket, de a pontos részletek még nem ismertek. A civil szervezetek üdvözölték a döntést, de figyelmeztettek: a NER propaganda-apparátusának más elemei – például a közmédia – még mindig működnek.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése szimbolikus jelentőségű: jelzi, hogy a Tisza-kormány komolyan veszi a NER intézményeinek felszámolását. Ugyanakkor a kritikusok szerint a hivatal felszámolása önmagában nem elég – a mélyebb strukturális reformokra van szükség a jogállamiság helyreállításához.

A következő hónapokban várhatóan további hasonló intézkedések következnek, például a Központi Médiaügynökség és a Nemzeti Információs Központ átalakítása. A Tisza-kormány ígérete szerint a demokratikus megújulás hosszú folyamat, de a szerdai szavazás az első lépés volt.

A NER propaganda-apparátusának felszámolása

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése csak az első lépés a NER propaganda-apparátusának felszámolásában. A Tisza-kormány ígérete szerint a következő hónapokban sor kerül a Központi Médiaügynökség és a Nemzeti Információs Központ átalakítására is. A kritikusok szerint azonban a mélyebb reformok – például a közmédia függetlenségének helyreállítása – még hátravannak.

A hivatal felszámolása mellett a kormány bejelentette, hogy vizsgálatot indít a hivatal korábbi tevékenységéről, és ha jogellenességet talál, akkor felelősségre vonást kezdeményez. Ez a lépés is jelzi, hogy a Tisza-kormány komolyan veszi a jogállamiság helyreállítását.

Összegzés

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése a Tisza-kormány első szimbolikus lépése a NER propaganda-apparátusának felszámolására. A döntés 135 igen szavazattal, 44 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett született. A hivatal felszámolása jelzi, hogy a kormány komolyan veszi a demokratikus megújulást, de a kritikusok szerint a mélyebb reformok még hátravannak. A következő hónapokban várhatóan további hasonló intézkedések következnek, amelyek célja a NER intézményeinek felszámolása és a jogállamiság helyreállítása.