A bukás után
2026. április 12-én a Demokratikus Koalíció (DK) történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A párt listája nem érte el az 5 százalékos küszöböt, így a rendszerváltás óta először maradt baloldali párt az Országgyűlésen kívül. Dobrev Klára, a párt elnöke és a teljes elnökség még az éjszaka lemondott. A kérdés azóta is az: van-e élet a DK-ban a parlamenten kívül?
A választ most megkaptuk: Varju László, a párt korábbi alelnöke és volt országgyűlési képviselője lett az új elnök. A tisztújítás június 3. és 7. között zajlott online pártszavazáson, ahol a teljes tagság szavazhatott. Az elnöki posztért eredetileg Varju László, Bakk István és Nógrádi Róbert József indult, de a jelölő bizottság döntése alapján végül csak Varju és Bakk közül lehetett választani.
Bakk István visszalépése
Bakk István azonban a szavazás alatt visszalépett a jelöltségtől, így Varju lett az egyetlen jelölt. Bakk a tagoknak írt levelében így fogalmazott: „Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy a pártban van élet, van vita, van akarat és van tenni akarás. Ez önmagában eredmény. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a tisztújítás során egyre erősebbé vált egy olyan törésvonal, amely hosszabb távon gyengítheti a közösségünket.”
A politikus szerint a Demokratikus Koalíciónak most nem újabb belső harcokra van szüksége, hanem összefogásra, ezért visszalépett az elnökjelöltségtől. Bakk ugyanakkor „tovább akar dolgozni a pártért”, így jelölt marad az alelnöki és az elnökségi tagi tisztségre.
A párt jövője
A párt alelnökeit és elnökségi tagjait a DK Kongresszusa választja meg június 13-án. A vezetés megbízatása 2027 februárjáig szól, amikor rendes tisztújítást tartanak. A párt közleménye szerint a DK előtt nehéz időszak áll, de folytatni kívánják a munkát az európai, baloldali értékek képviseletében.
A baloldal parlamentből való kiszorulása után a DK-nak újra kell építenie magát. Varju László feladata nem lesz könnyű: a pártnak meg kell találnia a helyét a megváltozott politikai térben, miközben a Tisza Párt dominanciájával is szembe kell néznie. A kérdés az, hogy a DK képes-e újra releváns politikai erővé válni, vagy a baloldali szavazók végleg a Tisza Párt felé fordulnak.