Hajnali két óra, ponyva alatt
Szombaton hajnali kettőkor munkások kezdték el leszedni Donald Trump amerikai elnök nevét a washingtoni Kennedy Központ homlokzatáról. A feliratot – „Donald Trump and” – decemberben helyezték el, miután az elnök hozzá hű tagokkal töltötte fel az intézmény igazgatótanácsát. A munkások állványukat ponyvával takarták el, hogy az arra járók ne lássák a név eltávolítását – írja a Guardian. A félórás műveletet több Trump-ellenes tüntető is végignézte.
Matt Floca, a Kennedy Központ igazgatója szombaton közölte: a bíróság rendelkezését teljesítették. Az elnök neve az intézmény honlapjáról, a munkatársak e-mail-aláírásaiból és a hivatalos dokumentumok fejlécéből is eltűnt. Az AP amerikai hírügynökség szerint azonban egyelőre ponyvával van letakarva a felirat az épület homlokzatán, és még nem látható az eredeti, John F. Kennedy Előadóművészeti Központ (John F. Kennedy Center for the Performing Arts) intézménynév, amellyel a létesítményt megalapították 1971-ben.
A bíróság útja
A bíróság május végén kimondta: törvényellenes volt az intézmény átnevezése Trump Kennedy Központra. A döntés szerint a „Donald Trump and” feliratnak pénteken 23:59-ig le kellett volna kerülnie, de a munkások csak szombaton láttak munkához. Az intézménynek két hete volt, hogy teljesítse a bíróság utasítását.
Trump kormánya kérte, hogy fennmaradhasson a neve, valamint azt is, hogy két évre bezárhassák a kulturális központot, hogy felújítsák. A bíró ezeket megtagadta. Az igazságügyi minisztérium pénteken még kétszer is megpróbált fellebbezni, de a bíróság mindkettőt elutasította.
A hatalomátvétel története
A történet 2025 januárjában kezdődött, amikor Donald Trump hivatalba lépése után menesztette a Kennedy Központ vezetőségét, és új kuratóriumot nevezett ki. A testület gyorsan megszavazta az átnevezést Trump Kennedy Központra, és az elnököt a bizottság elnökévé is kinevezte. Az eredeti tervek szerint a központot július 4-e, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 250. évfordulója után két évre bezárták volna nagyszabású gépészeti és szerkezeti felújítás céljával.
A Kennedy Központot a kongresszus 1964-ben, John F. Kennedy elnök tiszteletére hozta létre, és 1971-ben nyitotta meg kapuit. Az intézmény az Egyesült Államok egyik legfontosabb kulturális központja, ahol opera, színház, balett és koncertek is helyet kapnak.
A szimbolikus politika határai
Az eset rávilágít arra, hogy a közintézmények névadása nem lehet az aktuális hatalom eszköze – a jogállamiság keretei között a bíróságok is védelmet nyújthatnak az ilyen túlkapásokkal szemben. Trump második hivatali ciklusa alatt több alkalommal igyekezett jól láthatóan feltüntetni a saját nevét és képmását. Bevezette például az úgynevezett „Trump Aranykártya” vízumot, amelyet egymillió dollárért vásárolhatnak meg külföldiek, hogy állandó tartózkodási engedélyt szerezzenek az Egyesült Államokban. Az elnök arcképe szerepel az amerikai nemzeti parkok éves bérletén is, és a tervek szerint az aláírása is meg fog jelenni a bankjegyeken, hivatalban levő elnökként elsőként. Áprilisban a Fehér Ház közölte: Donald Trump képével ellátott útleveleket fognak kibocsátani limitált számban az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulója alkalmából.
A Kennedy Központ esete azonban azt mutatja: a bíróságok még mindig képesek határt szabni a szimbolikus hatalomgyakorlásnak. A döntés nemcsak jogi, hanem politikai üzenet is: a közintézmények nem válnak az aktuális elnök névtáblájává.