Eljárási hibák miatt újra kell tárgyalni a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) és az Átlátszó oknyomozó portál közötti pert. A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte a tavaly decemberi elsőfokú ítéletet, amely kimondta: az SZH megsértette az Átlátszó jó hírnevét. A másodfokú bíróság szerint a Fővárosi Törvényszék több hibát is vétett az eljárás során – olyan súlyosakat, hogy az ügyet érdemben nem tudták felülbírálni.
Mit kifogásolt a másodfokú bíróság?
A Kovács Helga (a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége) által vezetett tanács szerint az elsőfokú döntés 50 oldalas indoklása „sokszor logikátlanul, időnként nyelvi egyeztetés nélkül” tartalmazza a felek álláspontjait. Hiányzott a felek álláspontjának összefoglalása, és az indokolás több esetben csak formális volt – így a másodfokú bíróság érdemben nem tudta felülbírálni az ügyet. Az ügy visszakerül a Fővárosi Törvényszékhez, amelynek új eljárást kell lefolytatnia.
A per háttere
A per 2025 decemberében indult, amikor az Átlátszó pert nyert az SZH ellen. A bíróság akkor kimondta: a hivatal valótlanul állította a lapról, hogy „külföldről finanszírozott, és hírszerzési, dezinformációs tevékenységet folytat”. Az SZH-t 3,8 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték. A hivatal fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a bíróság nem vizsgálhatja az állításaik valóságtartalmát – szerintük a kutatásaik megállapításai szakmai vélemények, amelyeket „empirikus módon nem lehet bizonyítani”. Ez az érvelés azonban a jogállamiság szempontjából aggályos: ha egy állami szerv büntetlenül terjeszthet valótlan állításokat, az súlyosan sérti a sajtószabadságot és a közélet tisztaságát.
A hivatal sorsa
Mindeközben a Tisza-kormány már benyújtotta az alaptörvény-módosítást, amely megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A parlament kedden kezdte tárgyalni a javaslatot – Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) korábban azt írta: „haladéktalanul szüntetjük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt”. A hivatal sorsa így a bírósági eljárással párhuzamosan dől el – ha a megszüntetésről szóló törvény hatályba lép, a per tárgytalanná válhat.
Mit jelent ez a jogállamiság szempontjából?
A másodfokú döntés egyrészt technikai jellegű: eljárási hibák miatt kell újra tárgyalni az ügyet. Másrészt azonban rávilágít arra, hogy a magyar bírósági rendszerben még mindig vannak gyenge pontok – az elsőfokú ítélet indoklása olyan mértékben volt hibás, hogy a másodfokú bíróság nem tudta felülbírálni. Ez nemcsak az Átlátszó-per szempontjából fontos, hanem általánosabb tanulsággal is bír: a jogállamiság nemcsak a politikai nyomástól való függetlenséget jelenti, hanem a bíróságok szakmai munkájának minőségét is.
A Tisza-kormány számára a döntés kínos lehet: miközben a hivatal megszüntetését ígéri, a bíróság éppen a hivatal elleni ítéletet helyezte hatályon kívül. Ugyanakkor a kormány reformpárti szándékai mellett szól, hogy nem próbálja megvédeni a hivatalt, hanem éppen ellenkezőleg: megszüntetné azt. A kérdés az, hogy a megszüntetés milyen gyorsan történik meg, és hogy addig is érvényesül-e a jogállamiság – azaz a bíróságok függetlenül és szakszerűen járnak-e el.
Összegzés
A Szuverenitásvédelmi Hivatal pere újraindul – eljárási hibák miatt. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket. Mindeközben a Tisza-kormány már benyújtotta a hivatal megszüntetését célzó alaptörvény-módosítást. A per sorsa így összefonódik a politikai döntésekkel – a jogállamiság és a politikai akarat találkozásának újabb példája ez a magyar közéletben.