„Lehetek még Százados úr?” – egy bejegyzés, ami sokkolta a rendvédelmet
Szerda reggel 8 óra 47 perckor egy rövid Instagram-bejegyzés rázta meg a magyar rendvédelmi közvéleményt. „Lehetek még Százados úr?” – írta Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt századosa, aki alig három hónapja még a Fidesz-rendszer egyik legnagyobb botrányának főszereplője volt. A posztban közölte: elindította a visszaszerelési folyamatát, mivel szeretné újra hivatásosként szolgálni a hazáját.
A bejegyzés nem véletlenül keltett ekkora figyelmet. Szabó Bence neve március végén robbant be a köztudatba, amikor a Direkt36 oknyomozó portál kamerái előtt, arcát és nevét vállalva, részletesen beszámolt arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egy valótlan, politikai indíttatású akcióban akarta bedönteni a Tisza Párt informatikai rendszereit a parlamenti választás előtt. Az interjú után a Készenléti Rendőrség volt századosát hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt kihallgatták, házkutatást tartottak nála, és Pintér Sándor akkori belügyminiszter (Fidesz-KDNP) nyilvánosan árulónak nevezte.
A leleplezés ára: gyanúsítás, házkutatás, árulózás
Szabó Bence története tökéletesen illusztrálja, hogyan működött a NER rendvédelmi rendszere. A volt nyomozó a Direkt36-nak adott interjújában azt állította: az AH egy olyan akciót tervezett, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntése volt, hogy a választás előtt kompromittálják az ellenzéki pártot. Szabó szerint a műveletet politikai utasításra hajtották végre, és ő maga is részt vett benne, mielőtt úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé tárja az ügyet.
A nyilatkozat után a rendőrség azonnal eljárást indított ellene. Hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt kihallgatták, házkutatást tartottak a lakásán, és Pintér Sándor akkori belügyminiszter a sajtóban árulónak nevezte. Szabó szolgálati jogviszonyát megszüntették, és úgy tűnt, hogy a Fidesz-rendszer mindent megtesz, hogy elhallgattassa a kényelmetlen tanút.
A nyomozás azonban nem vezetett eredményre. Május elején a Legfőbb Ügyészség megszüntette Szabó „gyanúsítotti jogállását”, azzal az indoklással, hogy a gyanúsítás idő előtti volt, és valószínűsíthető volt, hogy „a gyanúsított célzata nem irányult jogtalan előny szerzésére”. Bár az ellene indult eljárás ezzel még nem zárult le, a vád ejtése egyértelmű jele volt annak, hogy a korábbi vádaskodás politikai indíttatású lehetett.
Pósfai Gábor és a rendvédelem új iránya
Szabó Bence visszaszerelése nem történhetett volna meg Pósfai Gábor belügyminiszter (Tisza Párt) aktív közreműködése nélkül. A miniszter már májusban bejelentette, hogy Szabó a kabinetjén belül fog dolgozni, és az állomány véleményének megjelenítése és becsatornázása lesz a feladata. Ez a lépés illeszkedik Pósfai azon törekvésébe, hogy megnyissa a rendvédelmi szerveket a korábban elbocsátott vagy távozni kényszerült szakemberek előtt.
A belügyminiszter utasításba adta, hogy a pályát korábban elhagyó rendőrök számára biztosítani kell a hivatásos állományba való visszatérés lehetőségét – ezt a lehetőséget Szabó szerint az előző, fideszes vezetés szándékosan korlátozta. Pósfai lépései nem korlátozódnak Szabó ügyére: a miniszter az elmúlt hetekben leváltotta a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőit, és új rendészeti államtitkárt nevezett ki Tóth Gábor személyében.
A NER öröksége: politikai lojalitás a szakmaiság helyett
Szabó Bence ügye rávilágít a NER rendvédelmi politikájának egyik legnagyobb problémájára: a politikai lojalitás előtérbe helyezésére a szakmai kompetenciával szemben. A Fidesz-kormányzat alatt a rendőrség és a titkosszolgálatok vezető pozícióiba gyakran kerültek olyan személyek, akiknek a fő erénye a politikai megbízhatóság volt, nem pedig a szakmai tapasztalat.
Ez a gyakorlat nemcsak a szakmaiságot ásta alá, hanem lehetővé tette a rendvédelmi szervek politikai instrumentalizálását is. Szabó Bence esete azt mutatja, hogy aki szembeszállt a rendszerrel, azt eltávolították, és ha kellett, bűncselekménnyel is megvádolták.
A visszaszerelés jelentősége: egyedi eset vagy új korszak kezdete?
Szabó Bence visszaszerelése szimbolikus jelentőségű. Az ügy azt mutatja, hogy az új kormányzat szakítani kíván a NER azon gyakorlatával, amely a politikai lojalitást helyezte a szakmai kompetencia elé. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a nyitás mennyire lesz tartós, és hogy a rendvédelmi szervek valóban képesek lesznek-e megszabadulni a politikai befolyástól.
A következő hetekben kiderül, hogy Szabó Bence visszaszerelése egyedi eset marad-e, vagy valóban egy új korszak kezdetét jelzi a magyar rendvédelemben. Az mindenesetre biztos: a volt százados visszatérése nemcsak egy ember személyes győzelme, hanem a NER rendvédelmi politikájának szimbolikus felszámolása is.
Kérdések és kihívások
A visszaszerelés azonban nem egyszerű formalitás. Szabó szolgálati panaszt is benyújtott, mert szerinte jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát. A jogvita még húzódik, de a volt nyomozó ezzel párhuzamosan elindította a visszaszerelési folyamatot – jelezve, hogy nem várja meg a régi sérelmek orvoslását, hanem aktívan részt kíván venni az új rendvédelmi struktúra kiépítésében.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e valódi reformokat végrehajtani a rendvédelemben, vagy csak a NER gyakorlatát váltja fel egy új, de hasonlóan politikai alapú rendszerrel. Szabó Bence visszaszerelése mindenesetre egy fontos lépés a helyes irányba – de az út még hosszú.