Portik Tamás: Pintér Sándor nem akart börtönben látni — de a kritikám elfogadhatatlan volt

<!-- VIDEO_EMBED -->

A karriervágy és a szervilizmus a rendőrségen

Portik Tamás, a NER egyik legismertebb üzletembere, aki korábban a Fidesz-közeli körökben mozgott, a Partizán legújabb interjújában beszélt a rendőrségi vezetők karriervágyáról és a volt belügyminiszterrel, Pintér Sándorral való viszonyáról. Portik szerint a rendőrségi vezetők gyakran a karriervágy és a szervilizmus miatt alkalmazkodnak a politikai elvárásokhoz, nem pedig a szakmai igazságérzet miatt. „Aki leleplez, aki helyt áll, azt joggal díjazzák” – mondta Portik, utalva arra, hogy a rendszerben a politikai lojalitás gyakran felülírta a szakmai szempontokat.

Portik szavai nem újak: a NER-korszakban számos alkalommal felmerült, hogy a rendőrségi vezetők kinevezése és előléptetése nem a szakmai teljesítmény, hanem a politikai lojalitás alapján történt. A Transparency International Magyarország több jelentése is rámutatott, hogy a rendőrségi vezetők gyakran a politikai elvárásoknak megfelelően jártak el, nem pedig a törvényesség és a szakmaiság alapján.

Pintér Sándor személyes szerepe

Az interjú egyik legérdekesebb része az volt, amikor Portikot arról kérdezték, hogy Pintér Sándornak személyes vágya volt-e őt börtönben látni. Portik határozottan tagadta ezt: „Nem, nem. Ha valakire haragudhatott a sportért, az talán Portik volt, mert elfogadhatatlanul kritikus volt Pintér Sándorral szemben.” Ez a kijelentés arra utal, hogy Portik szerint a volt belügyminiszter nem személyes bosszúból, hanem a politikai rendszer logikája szerint járt el.

A kijelentés azonban felveti a kérdést: vajon a rendszer logikája mennyire volt személyes? A NER-korszakban a politikai vezetők gyakran használták a rendőrséget a politikai ellenfelek ellehetetlenítésére. Portik esetében azonban úgy tűnik, hogy a kritika nem személyes, hanem szakmai volt. Ez arra utal, hogy a NER-korszakban a szakmai kritika is politikai bűnnek számított.

A NER-korszak rendőrségi kultúrája

A kijelentés újabb adalék a NER-korszak rendőrségi kultúrájának problémáihoz. A Tisza-kormány számára ez a kijelentés újabb bizonyíték lehet a rendőrségi reform szükségességére. Az új kormány eddigi lépései – például a rendőrségi vezetők kinevezésének átláthatóbbá tétele – ebbe az irányba mutatnak. Ugyanakkor a kijelentés felveti a kérdést: vajon az új kormány is hasonlóan fogja kezelni a szakmai kritikákat?

A Tisza-kormány eddigi gyakorlata alapján a szakmai szempontok előtérbe helyezése ígéretes, de a civil társadalom kritikája szerint a döntéshozatal még mindig nem elég nyitott. A Tisza-kormány egyik miniszterjelöltjének kinevezése körüli vita is azt mutatja, hogy az új kormány hajlamos lehet a személyes lojalitás előtérbe helyezésére a szakmai szempontokkal szemben.

A Tisza-kormány kihívásai

A Tisza-kormány számára a NER-korszak rendőrségi kultúrájának felszámolása az egyik legnagyobb kihívás. Az új kormány eddigi lépései – például a rendőrségi vezetők kinevezésének átláthatóbbá tétele – ebbe az irányba mutatnak. Ugyanakkor a kijelentés felveti a kérdést: vajon az új kormány is hasonlóan fogja kezelni a szakmai kritikákat?

A Tisza-kormány eddigi gyakorlata alapján a szakmai szempontok előtérbe helyezése ígéretes, de a civil társadalom kritikája szerint a döntéshozatal még mindig nem elég nyitott. A Tisza-kormány egyik miniszterjelöltjének kinevezése körüli vita is azt mutatja, hogy az új kormány hajlamos lehet a személyes lojalitás előtérbe helyezésére a szakmai szempontokkal szemben.

Konklúzió

Portik Tamás kijelentései rávilágítanak a NER-korszak rendőrségi kultúrájának problémáira, ahol a politikai lojalitás gyakran felülírta a szakmai szempontokat. A Tisza-kormány számára ez a kijelentés újabb bizonyíték lehet a reformok szükségességére, ugyanakkor felveti a kérdést: vajon az új kormány is hasonlóan fogja kezelni a szakmai kritikákat? A válasz az elkövetkező hónapokban derül ki, amikor a Tisza-kormány konkrét lépéseket tesz a rendőrségi reform érdekében.