<!-- VIDEO_EMBED -->

Orbán 99%-a és a párt önkritikája

Orbán Viktort 99%-os támogatással választották újra a Fidesz elnökévé a párt szombati kongresszusán. A 737 érvényes szavazatból 729-et kapott, ami a párt belső egységét mutatja – de a felszínen túl komoly feszültségek is megjelentek. A volt miniszterelnök a vereségért a technikai kampányhibákat okolta, és kijelentette: „Én nem adom fel soha.” Hozzátette, hogy a választási üzenetük nem működött, és az ellenfél vonzóbbnak bizonyult. A fiatalok körében elszenvedett „brutális arányú vereséget” személyes kudarcként értékelte.

A kongresszuson azonban több felszólaló is mélyebb önkritikát gyakorolt. Az egyik küldött szerint a kegyelmi ügy „erkölcsi sérülést” okozott, ami „soha nem gyógyult be”. Egy másik felszólaló a korrupciós ügyeket említette, és azt mondta: „Ha nem vetjük ki magunk közül azokat, akiknek ezeket a képtelen helyzeteket köszönhetjük, akkor a Fidesznek nem lesz megújulása.” Ferenc Orsolya, aki Budapesten volt képviselőjelölt, a kongresszus után azt írta: „Nem erre vártunk.”

A párt átalakítása és a titkos migránstábor

A pártgyűlésen döntöttek arról is, hogy átalakítják a Fidesz felépítését. A választókerületek helyett települési és megyei szervezeteket hoznak létre, az elnökséget pedig 28 fősre bővítik. Orbán arról is beszélt, hogy a Fideszt újra mozgalmi párttá kell alakítani.

Eközben a parlamentben Magyar Péter miniszterelnök új dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Orbán-kormány 2024-ben titokban 500 fős migránstábort tervezett létesíteni Vitnyéden, a magyar-osztrák határ közelében. A projektet Pintér Sándorra bízták, és a tervek szerint a helyi kárpátaljai magyarokat is ki kellett volna költöztetni. A Fidesz akkoriban hevesen tagadta a tervet, és „otromba hazugságnak” minősítette. A most nyilvánosságra hozott iratokból azonban egyértelmű, hogy igenis tervben volt a befogadóállomás létrehozása.

Magyar Péter a hétfői parlamenti ülést is ezzel indította, és migránsozással támadta a Fideszt, ami napok óta migránsozással támadja a Tiszát az éppen életbe lépő migrációs paktum miatt. „Ma nem azért nincs migránstábor vagy migránsok, mert az Orbán-kormány ne akarta volna ezt megépíteni, feltölteni, hanem azért, mert lebuktak” – mondta a miniszterelnök.

A Fidesz válasza az volt, hogy ők távol tartották a migránsokat, és a vitnyédi tábor csak az EU-val szembeni taktika része volt. Gulyás Gergely arra utalt, hogy 2024-ben az EU bírósága egyszeri 200 millió eurós és további napi 1 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, amiért nem biztosított tisztességes eljárást a menedékkérők számára. Az indoklás azért is furcsa, mert ha lett volna Vitnyéden menekülttábor, az se oldotta volna meg a büntetés kérdését.

Alaptörvény-módosítás és nemzetbiztonsági vezetőváltás

A Tisza-kormány első alaptörvény-módosításait is elfogadták a parlamentben. Ezentúl legfeljebb két ciklusig lehet valaki miniszterelnök, ami Orbán Viktorra is vonatkozik. Egy másik módosítással megalapozták a szuverenitásvédelmi hivatal megszüntetését, amelyet a Fidesz kritikus civilek és újságírók ellen vetett be.

A hétvége személycseréket is hozott: az öt nemzetbiztonsági szolgálatból négynek leváltották a vezetőjét. Az alkotmányvédelmi hivatalt Annus Zsolt Antal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot Tóth Szabolcs vezeti majd. Az információs hivatalnak és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatnak még nincs új vezetője. A Rogán Antal-féle szupertitkos szolgálathoz, a Nemzeti Információs Központhoz egyelőre nem nyúlt hozzá az új kormány.

Külön miniszteri biztos felel a gyermekvédelmi bántalmazások kivizsgálásáért: Vaskúti Gergely, aki korábban pszichológusként dolgozott a gyermekvédelemben, és egy időben a Hintalovon Alapítvány munkatársa volt, ahonnan a gyermekvédelmi államtitkár, Gyurkó Szilvia is érkezett.

Lázár János és a Duna Aszfalt-ügy

A parlamenti ülés emlékezetes jelenete volt, amikor Lázár János egy hónap után megjelent a parlamentben, mégha késve is. Magyar Péter azonnal nekiesett, és a Mohácsi híd kapcsán kérdezett rá a Duna Aszfaltnak kifizetett 100 milliárd forintra. „Hogy lehet az, hogy pár nappal a választások előtt sikerült majdnem 100 milliárd forintot kifizetni a Duna Aszfaltnak?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

A Tisza-kormány első lépései tehát egyértelmű irányt mutatnak: a jogállamiság helyreállítása, a nemzetbiztonsági szolgálatok megtisztítása és a gyermekvédelmi ügyek kivizsgálása. A Fidesz eközben a megújulás látszatát kelti, de a kongresszuson elhangzott önkritika és a párt belső feszültségei arra utalnak, hogy a változás nem lesz zökkenőmentes.