A csendes utca, ahol eldördültek a lövések
Hétfő délután Monor egyik csendes utcáját lepte el a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ (TEK) páncélozott járműveinek sora. A hatóságok egy 72 éves férfihez, B. Lászlóhoz vonultak ki, aki a lakossági bejelentések szerint zavartan és agresszívan viselkedett. A kiérkező rendőröket a férfi az élet kioltására alkalmas késsel fenyegette, ezért a rendőrök a TEK közreműködését kérték.
A TEK nagy erőkkel érkezett a helyszínre, és megpróbált tárgyalni a férfival, aki azonban nem volt együttműködő, nem reagált a felszólításokra. Ezt követően az épület egyik ablakán kihajolva egy lőfegyvernek látszó pisztolyból kétszer rálőtt a vele kommunikálni próbáló rendőrökre, majd az őket biztosító társaik és a mögöttük lévő lakóépület irányába.
„A további fegyverhasználat megakadályozása érdekében a terrorelhárítók a tüzet azonnal viszonozták, a férfit a felsőtestén eltalálták, aki a helyszínen életét vesztette. Ellátását a helyszínen lévő egészségügyi szakemberek azonnal megkezdték, de életét a helyszínre érkező mentők sem tudták megmenteni” – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
A szomszédok: „démonűzőnek hitte magát”
A Blikknek nyilatkozó szomszédok szerint a férfi mentális problémákkal küzdött, viselkedése az elmúlt években egyre kiszámíthatatlanabbá vált. „Az első találkozásunkkor úgy mutatkozott be, hogy ő valójában démonűző és démonlátó” – mondta a lapnak az egyik szomszéd. A helyiek arról is beszámoltak, hogy a férfi többször meztelenül jelent meg az utcán vagy a melléképület tetején, félmeztelenül biciklizett, kiabált a szomszédokkal, és rendszeresen inzultálta a környéken élőket. A környéken szinte mindenki ismerte a férfit, akinek korábban is többször volt rendőrségi ügye.
A férfinél kés, légpuska és egy gáz-riasztó fegyver is volt, utóbbiról a rendőrség fotót is közölt. A szemtanúk szerint a TEK végül egy szomszédos telek felől közelítette meg a házat, a kerítést is leszakították, hogy bejussanak az udvarra. A helyszínre mentőhelikopter, több mentőautó és nagy számú rendőri erő is érkezett, kedden reggel pedig még mindig rendőrautók álltak az utcában.
Az ügyészségi nyomozás
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indított nyomozást. A szemlét és a halottszemlét szakértők bevonásával, ügyészi jelenlét mellett végezték el, a hatóság tagjai tanúkihallgatásokat és lefoglalásokat is végeztek. A nyomozás érdekeire figyelemmel további tájékoztatás az ügyről jelenleg nem adható.
A TEK eljárása: szükséges arányosság?
Az eset ismételten felveti a kérdést: vajon a TEK eljárása arányos volt-e? A hatóságok közlése szerint a férfi gázpisztollyal lőtt a rendőrökre, és a további fegyverhasználat megakadályozása érdekében viszonozták a tüzet. A szomszédok beszámolói azonban arra utalnak, hogy a férfi mentális problémákkal küzdött, ami felveti a kérdést: vajon lehetett volna-e más módon kezelni a helyzetet?
A TEK eljárását az ügyészség vizsgálja, és a nyomozás lezárultával várhatóan részletesebb tájékoztatást kapunk. Az eset azonban rávilágít arra, hogy a mentális betegséggel küzdő emberekkel való bánásmód terén még mindig vannak hiányosságok a magyar rendőrségi gyakorlatban.
Kontextus: a NER öröksége és a reformok szükségessége
A monori tragédia nem előzmény nélküli. A NER-rendszerben a rendőrség és a TEK eljárását gyakran érte kritika a túlzott erőszak miatt. Az új kormányzat alatt a jogállami eljárásokra és a bizonyítékokra fókuszáló, nem pedig a megtorlásra épülő rendőrségi gyakorlat kialakítása a cél. A monori eset azonban azt mutatja, hogy a reformok még váratnak magukra.
A szakértők szerint a mentális betegekkel való bánásmód terén a rendőrségnek és a TEK-nek is speciális képzésre lenne szüksége. „A mentális krízisben lévő emberekkel való kommunikáció teljesen más megközelítést igényel, mint egy hagyományos bűnügyi helyzet” – mondta egy, a témában jártas pszichológus, aki nem kívánt neve alatt nyilatkozni. „A TEK-esek kiválóan képzett szakemberek, de a mentális egészségügyi kríziskezelés nem feltétlenül tartozik a kompetenciájuk közé.”
Következtetés
A monori tragédia rávilágít arra, hogy a magyar rendőrség és a TEK eljárásának reformja még várat magára. A mentális betegséggel küzdő emberekkel való bánásmód terén speciális képzésre lenne szükség, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló esetek. Az ügyészségi nyomozás várhatóan választ ad arra, hogy a TEK eljárása arányos volt-e, de a kérdés továbbra is nyitott: vajon a magyar rendőrség képes-e megfelelően kezelni a mentális krízishelyzeteket?