A jelenet: odalépés és szóváltás
Kedden puskaporos hangulatú ülést tartottak az Országgyűlésben. A Tisza Párt és a Fidesz–KDNP közötti vita egy rövid időre meg is akadt, amikor Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) odalépett Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezetőhöz, és közvetlen közelről mondott neki valamit, amit az élő közvetítésben nem lehetett tisztán hallani. A jelenet néhány másodpercig tartott, de a politikai következményei annál hosszabbak.
A konfliktus középpontjában Tóth Gábor rendészeti államtitkár kinevezése állt. Gulyás Gergely a felszólalásában azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért nevezte ki Gergényi Péter egykori budapesti főkapitány helyettesét, aki szerinte felelős a 2006-os rendőri túlkapásokért. Gulyás emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt még közös oldalon álltak Magyar Péterrel, és együtt küzdöttek a Gyurcsány–Gergényi-korszak önkénye ellen.
Magyar Péter verziója
Magyar Péter, aki a házelnöktől nem kapott szót, odasétált Gulyáshoz, és elmondta: Tóth a bűnügyi helyettes volt, és semmilyen felelősség nem terheli a 2006-os eseményekért. A miniszterelnök szerint ezt igazolja, hogy a Fidesz 2007-ben megszavazta Tóth budapesti rendőrfőkapitányi kinevezését, és maga Gulyás is dicsérően szólt róla 2010-ben a parlamentben.
„Tóth Gábort soha (még a Fidesz-kormány alatt sem) marasztalták el a 2006-os rendőri túlkapások kapcsán. Jeleztem Gulyás Gergelynek, hogy sms-ben átküldöm neki a saját 2010-es dicsérő mondatait Tóth Gábor munkájáról” – írta a miniszterelnök a Facebookon.
Magyar Péter a posztja végén hozzátette, Pintér Sándor a 2006-os események után közös céget alapított „a rendőri túlkapásokért valóban felelős” Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal. Ezzel a miniszterelnök arra utalt, hogy a Fidesz korábbi belügyminisztere is kapcsolatban állt a 2006-os események egyik kulcsszereplőjével.
Gulyás Gergely válasza
Gulyás Gergely a saját közösségi oldalán tisztázta a történteket. A frakcióvezető határozottan elutasította, hogy Magyar Péter rajta kérje számon az oldalváltást, különösen annak fényében, hogy a jelenlegi kormány éppen az egykori budapesti rendőrfőkapitány-helyettest nevezte ki rendészeti államtitkárnak.
„A 2006-os rendőri fellépés a rendszerváltoztatás utáni Magyarország abszolút mélypontja volt, ezzel kapcsolatosan soha egyetlen akkori rendőri vezetőt sem védtem meg” – írta Gulyás.
A frakcióvezető elismerte, hogy 2010-ben egy parlamenti bizottsági meghallgatáson – látva a 2006 utáni, gyökeresen megváltozott rendőrségi gyakorlatot – korrektnek és önkritikusnak minősítette Tóth Gábor akkori válaszait. Ugyanakkor hangsúlyozta: a vita tárgya nem a 2007 utáni időszak, hanem 2006 ősze, amikor Tóth Gábor Gergényi Péter helyetteseként szolgált, és amely időszakot Gulyás Gergely a mai napig élesen bírál.
A vita tétje: a múlt igazsága
A vita nem csupán egy kinevezésről szól, hanem arról, hogy a magyar politikai elit hogyan viszonyul a 2006-os eseményekhez. A Fidesz számára a 2006-os rendőri túlkapások a Gyurcsány-korszak szimbólumai, amelyeket a mai napig politikai tőkeként használnak. A Tisza Párt számára viszont a múlt feldolgozása és a felelősség megállapítása a jogállamiság helyreállításának része.
Az eset rávilágít arra is, hogy a Tisza-kormány és a Fidesz közötti politikai harc nemcsak a jelenről, hanem a múlt értelmezéséről is szól. Magyar Péter kinevezései – köztük Tóth Gáboré – azt mutatják, hogy az új kormány a szakmai tapasztalatot helyezi előtérbe a politikai lojalitással szemben, még akkor is, ha ez politikai támadásokhoz vezet.
Pósfai Gábor belügyminiszter (Tisza Párt) is felszólalt az ügyben a parlamentben. Szerinte Tóthnak semmilyen szerepe nem volt a 2006-os eseményekben, ellenben komoly tapasztalattal rendelkezik, a kinevezését pedig korábban a Fidesz is megszavazta, 2006 után is. Pósfai szerint a 2006-os eseményeket vizsgáló jelentés ugyanakkor valóban súlyos hiányosságokat tárt fel, az új kormány nem is akarja relativizálni a múltat.
Következtetés
A keddi parlamenti vita azt mutatja, hogy a 2006-os események továbbra is mély sebeket hagytak a magyar társadalomban. A Tisza-kormány számára a kihívás az, hogy hogyan tudja a múlt feldolgozását összekapcsolni a jelen kormányzati feladataival anélkül, hogy politikai csatározások áldozatává váljon. A vita tétje nemcsak Tóth Gábor személye, hanem az, hogy a magyar politika képes-e kilépni a múltból a jövő felé.