A bejelentés: számok és ígéretek
Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebookon jelentette be, hogy a köztársasági elnök kinevezte a Tisza-kormány 55 államtitkárát. A poszt szerint a kinevezettek egyharmada nő, összesen 103 diplomával rendelkeznek, a legfiatalabb 28, a legidősebb 66 éves. Magyar hangsúlyozta: a csapat „nemzetközileg is elismert, magasan képzett és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező emberekre épít”.
A női szerepvállalás különösen erős a Szociális és Családügyi Minisztériumban, ahol minden államtitkár nő, de az Élő Környezetért Felelős és az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban is női többség van. A végzettségek között a jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi háttér a leggyakoribb, az államtitkárok mintegy egyharmada PhD-fokozattal rendelkezik.
Szakmaiság és reprezentáció – a számok mögött
A kinevezések között újságírók is szerepelnek, például Kálnoki Kis Attila, a 24.hu főmunkatársa, akit Pósfai Gábor belügyminiszter kért fel sportügyekkel foglalkozó szakállamtitkárnak. Ez a lépés a szakmaiság és a nyitottság irányába mutat, ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a kormányzati döntéshozatal mennyire lesz valóban nyitott a konstruktív kritikára?
A Tisza-kormány eddigi lépései – a 16 minisztérium felállítása, a szóvivők kinevezése – a demokratikus megújulás ígéretét hordozzák, de a civil társadalom egy része már jelezte: a kinevezéseknél a személyes lojalitás és a szervezeti háttér (Partizán-szervezet) is szerepet játszhat. A kérdés az, hogy az új államtitkári kar valóban a szakpolitikai gondolkodást helyezi előtérbe, vagy a politikai kontroll eszközévé válik.
A NER-örökség és az új kormányzat
A Fidesz-rendszer alatt az államtitkári kinevezések gyakran a politikai lojalitásról szóltak, nem a szakmaiságról. A Tisza-kormány most azt ígéri, hogy ez megváltozik. A 103 diploma és a magas PhD-arány ezt az ígéretet erősíti, de a valódi próba az lesz, hogy ezek a szakemberek mennyire kapnak valódi döntési szabadságot.
A kormányzati kommunikáció továbbra is erősen központosított marad: a szóvivők kinevezése és a miniszterelnöki posztok koncentrációja arra utal, hogy a döntéshozatal továbbra is szűk körben zajlik. A kérdés az, hogy ez a centralizáció a hatékonyságot szolgálja-e, vagy a NER rossz szokásainak visszatérését jelzi.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az államtitkárok kinevezése önmagában még nem garancia a reformokra. A szakmaiság és a reprezentáció javulása pozitív jel, de a valódi változáshoz az intézményi kultúra átalakítására és a közpénz-felhasználás átláthatóságára is szükség van. A Tisza-kormány előtt álló kihívás, hogy a NER rossz szokásait – a központosított döntéshozatalt, a személyes lojalitás előtérbe helyezését – valóban felváltsa a demokratikus és szakmai alapú működés.
A következő hónapokban kiderül, hogy az új államtitkári kar valóban a szakpolitikai gondolkodást helyezi-e előtérbe, vagy a politikai kontroll eszközévé válik. A tét nem kisebb, mint a magyar közigazgatás megújulása – vagy a régi rendszer újratermelődése.