A leggazdagabb miniszter: Orbán Anita és a 237 milliós megtakarítás
Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter) vagyonnyilatkozata alapján ő a kormánytagok között a leggazdagabb. A 237 millió forintos megtakarítás nagy része devizában van: 171 432 euró és 375 619 dollár befektetésekben, emellett 2,9 millió cseh korona értékű részvényopciója is van a Draslovka Groupban. A pénzügyi portfólió mellett egy 151 négyzetméteres budapesti lakása van a XI. kerületben, egy garázzsal és egy tárolóval, valamint Gáborján 362 négyzetméternyi erdő tulajdonosa.
A külügyminiszter előző munkahelyén, a Vodafone-nál havi bruttó 7 millió forintot keresett, ahol a kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóként dolgozott. Emellett egy meg nem nevezett társaság igazgatótanácsi tagjaként további havi 1-5 millió forint közötti bruttó díjazást kapott. Lakáskiadásból is származott havi bruttó fél-egymillió forint bevétele. Az új képviselői fizetéscsökkentő törvény előtt is kevesebbet keresett miniszterként, mint korábban a versenyszférában.
Magyar Péter: 88 milliós megtakarítás és négy ingatlan
Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) vagyonnyilatkozata szerint 88 millió forintos megtakarítással futott neki a kormányzásnak. Januárban még 9,2 millió forintos tartozása volt, ezt azóta rendezte. Négy ingatlana van, autója a 2018-as Volvo XC60 maradt, hivatali autóként a kék Škoda Superb-et használja. A Yamaha pianínó és két festmény is a tulajdonában van – ezeket a NER-örökség szimbolikus tárgyaiként is emlegetik.
A miniszterelnök vagyona a februári vagyonnyilatkozatához képest nem változott jelentősen. Az elemzők szerint ez pozitív jel: a kormányfő nem használta ki a hatalomváltást vagyoni helyzetének javítására. Ugyanakkor a 88 millió forintos megtakarítás és a négy ingatlan azt mutatja, hogy a Tisza Párt vezetője sem a szegénységből érkezett.
Gajdos László: a szerényebb vagyoni helyzetű miniszter
Gajdos László (Tisza Párt, élő környezetért felelős miniszter) a kormánytagok között a legkisebb megtakarítással rendelkezik: 18,4 millió forint van a feleségével közös bankszámlán. Több ingatlan feles tulajdonosa, köztük egy 478 négyzetméteres telken álló 160 négyzetméteres lakóház Nyíregyházán, egy háromhutai üdülő, és egy 800 négyzetméteres nyíregyházi műhely. A szüleitől ajándékba kapott ingatlanok azt mutatják, hogy a miniszter családi háttérrel rendelkezik, de a vagyona nem a versenyszférából származik.
Előző munkahelyén, a nyíregyházi állatkert igazgatójaként havi 1-5 millió forintot keresett, a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány kurátoraként pedig havi bruttó 0,5-1 millió forint között volt a fizetése. Gajdos vagyona a közszférából származik, ami a NER utáni időszakban ritkaságnak számít.
Hegedűs Zsolt Csaba: 111 milliós portfólió és brit nyugdíj
Hegedűs Zsolt Csaba (Tisza Párt, egészségügyi miniszter) 111 millió forintos portfóliót halmozott fel: 165 860 euró tőkepiaci befektetés, 74 238 angol font nyugdíjmegtakarítás, és 21,6 millió forint bankbetét. Egy V. kerületi lakás és egy siófoki nyaraló feles tulajdonosa, emellett egy Ford S-max és egy Aprilia motorkerékpár is a nevén van.
A miniszter előző munkahelyein, a Wáberer Medical Centerben és a bristoli Emersons Green Hospitalban ortopéd sebészként dolgozott, ahol havi bruttó 1-5 millió forint közötti jövedelme volt. A brit nyugdíjmegtakarítás azt mutatja, hogy Hegedűs nemzetközi karriert futott be, ami a magyar egészségügyi reform szempontjából előnyös lehet.
Átláthatóság vagy csak a kezdet?
A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága a Tisza-kormány átláthatósági ígéretének első komoly lépése. A NER éveiben a közpénzek eltűnését és a családi vagyonosodást rendszeresen homály fedte – az új kormány ezzel szakítva hozta nyilvánosságra a miniszterek vagyonát. Ugyanakkor a részletek azt mutatják: a kormánytagok többsége a versenyszférában szerzett jelentős vagyont, ami nem feltétlenül probléma, de a közéleti tisztaság szempontjából fontos lesz nyomon követni, hogyan változik ez a vagyon a kormányzati munka során.
Az elemzők szerint a vagyonnyilatkozatok önmagukban nem elegendőek a korrupció megelőzéséhez – szükség van a közbeszerzések és a lobbitevékenység átláthatóságára is. A Tisza-kormány első lépései azonban ígéretesek: a nyilvánosság és a jogállami keretek helyreállítása felé mutatnak. A kérdés az, hogy ez a tendencia folytatódik-e, vagy a NER rossz szokásai – a hatalom koncentrációja és a közpénzekkel való visszaélés – visszatérnek az új rendszerben is.