A Karmelita titkos gyűjteménye
Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) hétfő este élő videóban vezette körbe nézőit a Karmelita kolostorban, ahol Orbán Viktor volt miniszterelnök dolgozott. A háttérben feltűnő festményekről kiderült: a Magyar Nemzeti Galériából (MNG) kölcsönözték őket. A 444.hu által megszerzett lista szerint 97 alkotás került a Karmelitába, további nyolc Rogán Antal (Fidesz, volt Miniszterelnöki Kabinetiroda-vezető) minisztériumába.
A válogatásban Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Márffy Ödön, Lotz Károly, Benczúr Gyula és Vaszary János művei szerepelnek. Egy megszólaló szakértő szerint a legjobb darabokat válogatták ki – a képek kvalitásosak, klasszikusok, és többet eredeti, restaurált keretben helyeztek ki. A kölcsönszerződés június végén jár le.
Kövér László: a végleges eltulajdonítás
A HVG utánajárt a műtárgyak sorsának. Kiderült: Kövér László (Fidesz, volt házelnök) nemcsak kölcsönzött, hanem egyes darabokat végleg elvett a múzeumoktól. Van olyan műtárgy, amelyet máig nem találnak. A Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Kabinetirodában is hasonló luxus fogadta az új kormányt – Magyar Péter kedden fotókat és videót is közölt a belső terekről.
A NER műkincs-használatának rendszere
Az ügy nem egyedi. A NER-ben a közvagyon – még a nemzeti kincsek is – politikai dekorációvá váltak. A Karmelitában külön Tisza-szoba is volt, benne Tisza István és Tisza Kálmán portréival. A válogatás ízlése konzervatív: az 1930-as éveknél közelebb nem merészkedtek a mai korhoz. Nemhogy még élő művészek nem szerepeltek, de olyan kortárs klasszikusok sem, mint Hantai Simon vagy Moholy-Nagy.
A Nemzeti Múzeumból is 20 festmény került a Várba – mind a második világháború előtti miniszterelnököket és minisztereket ábrázol. Ezek között Barabás Miklós Baross Gáborról készült portréja is szerepel.
A Tisza-kormány feladata
A Tisza-kormány előtt áll a feladat, hogy ezeket a műtárgyakat visszajuttassa a közönség elé. A kölcsönszerződések lejárta után a képeknek a múzeumokban lenne a helyük – nem a politikai elit irodáiban. Az ügy rávilágít: a demokratikus megújulás nemcsak a politikai intézményeket, hanem a kulturális örökség kezelését is érinti.