A számok mögött: fogyasztás és szolgáltatások
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadta a 2026 első negyedévi GDP második becslését, amely megerősítette az április végi első becslés adatát: a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez 2022 harmadik negyedéve óta a legerősebb teljesítmény, és negyedéves alapon is két és féléves csúcsot jelent.
A növekedés összetételét tekintve a szolgáltatások szektora vitte a prímet: a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2,3 százalékkal emelkedett, ami 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP-bővüléshez. A legnagyobb növekedés (5,3 százalék) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység ágban következett be – ide tartoznak az ügyvédi irodák, építészmérnöki tanácsadók és adótanácsadók. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője korábban ezt azzal magyarázta, hogy az Otthon Start Program miatt jelentős szükség volt a munkájukra az új ingatlanok épülése kapcsán.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása volt a fő hajtóerő: a háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a fogyasztási kiadások pedig 5,5 százalékkal nőttek. A tartós termékek vásárlása 7,6, a féltartósoké 7,9, a nem tartósoké 7,0 százalékkal emelkedett.
A választási pénzosztás hatása
A 444.hu elemzése szerint a növekedésben „igen jelentős szerepe volt a választás előtti, kampánycélú pénzosztásnak”. A leköszönő Orbán-kormány által bevezetett fegyverpénzek és az anyák lépcsőzetesen bevezetett szja-mentessége közvetlenül a háztartások fogyasztását támogatták. A Telex is kiemeli, hogy a szolgáltatószektor bővülését a leköszönő kormány támogatási programjai jelentősen segítették.
Az ipar teljesítménye 0,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, az építőipar viszont 0,1 százalékponttal rontotta azt – az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A külkereskedelmi mérleg 4,5 százalékponttal húzta le a GDP-t: az import 2,5 százalékkal nőtt, miközben az export 0,6 százalékkal csökkent.
Mit örököl a Tisza-kormány?
A Tisza-kormány tehát egy olyan gazdaságot örököl, ahol a növekedés egyszeri, kampánycélú tényezőkön alapul. A fogyasztás mesterséges felpumpálása rövid távon javította a GDP-adatokat, de a beruházások és az export gyengélkedése aggasztó. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ami a termelőkapacitások bővülésének hiányát jelzi.
A kérdés az, hogy a Tisza-kormány reformjai – amelyek az adórendszer átalakítására és a beruházások ösztönzésére irányulnak – képesek-e fenntartható pályára állítani a gazdaságot. A szakértők szerint ehhez nemcsak a fogyasztásra, hanem a termelésre és az exportra is szükség van. Az első negyedéves adatok alapján a magyar gazdaság továbbra is erősen függ a belső fogyasztástól, ami a NER örökségének egyik legfontosabb jellemzője.