A NER-nyilatkozat, ami még mindig osztja a közéletet
Csütörtök délután a csepeli képviselő-testület ülésén Dukán András (Momentum) önkormányzati képviselő odalépett az ülésterem falán függő Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatához, és levette. A 2010-ben minden közintézményben kötelezően kihelyezett dokumentumot a NER szimbólumának tartotta, és úgy gondolta, hogy a bukott rendszer után nincs helye az önkormányzat falán.
A fideszes többségű önkormányzat még aznap közleményt adott ki, amelyben azt állították: Dukán „sajátos performanszba illő jelenet közepette erőszakosan és agresszívan lépett fel az önkormányzat egyik női munkatársával szemben, akit a testületi ülés során meg is lökött”. A közlemény szerint „a rendszerváltás utáni Csepel történetében még soha nem fordult elő” ilyen eset.
Dukán a vádakat „felháborító és hazug közleménynek” nevezte, és Facebook-oldalán közzétett egy videót az esetről. A felvételen az látszik, hogy a képviselő határozottan lép fel, de lökdösődés nem történik. Dukán szerint Borbély Lénárd polgármester szándékosan küldte a kabinetfőnöknőt, hogy „nők elleni erőszaknak állíthassa be” az akciót. A testület széksértés miatt megvonta tiszteletdíját.
Csókakő: a sajtó elleni fellépés
Egy nappal később, pénteken Csókakőn az Ügyrendi Bizottság ülésén hasonlóan feszült helyzet alakult ki. A CsókakőTV beszámolója szerint heves vita alakult ki az egyik képviselő és a jegyző között, ami miatt szünetet kellett elrendelni. A médium a szünet alatt sem kapcsolta ki a kameráját, „hiszen közszereplők esetében egy ülés szünete nem jelenti automatikusan azt, hogy a nyilvánosság megszűnik”.
A helyzet odáig fajult, hogy az egyik bizottsági tag „fenyegető módon lépett fel a felvételt készítő sajtómunkatárssal szemben, az ajtót erőszakosan a kamerát kezelő személyre nyomta, próbálva akadályozni a felvételkészítést és a sajtó munkáját”. Lévai Ildikó polgármesternek kellett közbelépnie, de a helyzet annyira elfajult, hogy rendőrt kellett hívni. A képviselő ellen – információ szerint – két büntetőeljárás is folyamatban van.
Következmények
A két eset azt mutatja: a NER bukása után is mély sebeket hagyott a helyi közéletben. Csepelen a NER-nyilatkozat védelme, Csókakőn a sajtó munkájának akadályozása – mindkettő a régi reflexek továbbélését jelzi. A demokratikus átmenet nem csak a kormányzati szinten, hanem a településeken is zajlik, és a feszültségek a képviselő-testületekben is kiütköznek.
A csepeli eset különösen tanulságos: a videófelvétel alapján nehéz eldönteni, hogy történt-e erőszak, de az önkormányzat közleménye egyértelműen a képviselő ellen irányult. Dukán szerint a polgármester szándékosan provokálta a konfliktust, hogy politikai tőkét kovácsolhasson belőle. A széksértés megállapítása és a tiszteletdíj megvonása pedig azt jelzi, hogy a fideszes többség kész keményen fellépni a kritikus hangokkal szemben.
Csókakőn a helyzet még súlyosabb: a sajtó munkájának akadályozása és a fenyegetés nemcsak etikátlan, hanem jogilag is kifogásolható. A rendőri intézkedés és a folyamatban lévő büntetőeljárások azt mutatják, hogy a hatóságok komolyan veszik az ügyet. Ugyanakkor az is kérdés, hogy a helyi politikai kultúra mennyire képes megújulni a NER után.
Mit jelent ez a demokratikus átmenet szempontjából?
A két eset rávilágít arra, hogy a NER bukása után a helyi közéletben is zajlik a hatalomváltás, de ez nem megy konfliktusok nélkül. A NER-nyilatkozat eltávolítása szimbolikus tett volt, de a reakció – az erőszak vádja és a széksértés – azt mutatja, hogy a régi reflexek még mindig erősek. Csókakőn a sajtó elleni fellépés pedig azt jelzi, hogy a nyilvánosság kontrollálásának igénye is tovább él.
A demokratikus átmenet sikeréhez nem elég a kormányzati szintű változás: a helyi közéletben is meg kell teremteni a párbeszéd és a tolerancia kultúráját. A csepeli és csókakői esetek azt mutatják, hogy ez még hosszú folyamat lesz.