Hook: Egy kérés, amit figyelmen kívül hagytak

2024 decemberében egy transznemű nő ügyvédje útján kérte a Blikket: távolítsák el a lap honlapjáról azokat a cikkeket, amelyekben az ő bírósági tárgyalásáról számoltak be. A kérés nem volt szokatlan: az érintett szerint a cikkek azonosíthatóvá tették, és a nemváltás tényének nyilvánosságra hozatala súlyosan sértette a magánéletét. A Blikk azonban nem reagált. A második kérésre sem. A cikkeket végül csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárásának megindulása után távolították el.

A döntés: 25 millió forint és egy fontos elvi állásfoglalás

A NAIH 2026. május 29-én hozta nyilvánosságra döntését: a Blikket 25 millió forintos adatvédelmi bírsággal sújtotta, amiért a lap szándékosan megsértette az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseit. A hatóság megállapította, hogy a Blikk 2024-ben két cikkben is foglalkozott az érintett bírósági ügyével, és annak határozott kérése ellenére, jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az adatait. A közölt információk – az utónév, a halott név, a monogram, a nemváltás ténye, valamint a fényképek a képaláírásokkal – a hatóság szerint együttesen azonosíthatóvá tették az érintettet.

A NAIH döntésében megerősítette korábbi álláspontját: „a nem megváltoztatása, illetve az ezzel kapcsolatba hozható személyes adat a Hatóság álláspontja szerint különleges adatnak minősül még abban az esetben is, ha az anyakönyvi eljárást nem követi orvosi kezelés, műtét.” Ez az állásfoglalás azért is jelentős, mert egyértelművé teszi: a transznemű személyek adatai a GDPR legszigorúbb védelme alá tartoznak, függetlenül attól, hogy történt-e orvosi beavatkozás.

A hatóság ugyan nem vonta kétségbe, hogy a bírósági ügy közérdeklődésre tartott számot, és a sajtónak kötelessége volt arról beszámolni, de kiemelte: a tudósítás megtehető lett volna az érintett személyes adatainak közzététele nélkül is. A NAIH szerint a Blikk nem élt ezzel a lehetőséggel, ehelyett a szenzációhajhászás eszközéhez nyúlt.

A bírság indoklása: szándékosság, rosszhiszeműség, visszaesés

A 25 millió forintos bírság – amely egyéni ügyben kiemelkedően magasnak számít – nem véletlen. A NAIH az összeg megállapításakor több súlyosbító körülményt is figyelembe vett. A Blikk éves árbevétele jelentős, így a bírságnak visszatartó ereje lehet. A jogsértés szándékos és rosszhiszemű volt: a lap tudatosan hozta nyilvánosságra a különleges adatokat, annak ellenére, hogy az érintett kifejezetten kérte a törlést. Ráadásul a szerkesztőség visszaeső, hiszen már korábban is elkövetett hasonló adatvédelmi vétséget.

Az érintett ügyvédje útján kétszer kérte a személyes adatok törlését a cikkekből. A NAIH hivatalból elmarasztalta a Blikket azért is, mert ezekre a kérelmekre még csak nem is válaszolt, és semmilyen intézkedést nem tett az abban foglaltak teljesítésére. Ezt a jogsértést maga a portál is elismerte az eljárás során tett nyilatkozatában.

Reakciók: a Háttér Társaság szerint visszatartó erő lehet

Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője a döntést kommentálva elmondta: „A NAIH döntése fontos üzenet a médiaszolgáltatóknak: az a tény, hogy egy-egy ügy vagy téma közérdeklődésre tarthat számot, nem mentesít a személyes adatok fokozott védelmének kötelezettsége alól. Nem lehet különleges személyes adatokat klikkcsalogatónak használni a magasabb olvasottság érdekében. Reméljük, a kivételesen magas bírság visszatartó hatással lesz más hasonló szenzációhajhász portálok felé is.”

A Háttér Társaság ügyfele az LMBTQ-jogvédő szervezethez fordult segítségért, miután a Blikk cikkei megjelentek. A szervezet bejelentése nyomán indult meg a NAIH eljárása.

Kontextus: a NER médiájának adatvédelmi problémái

A Blikk esete nem elszigetelt. A NER médiabirodalmának számos szereplője követett el hasonló adatvédelmi jogsértéseket az elmúlt években. A NAIH korábban a Mediaworks-t is megbírságolta 50 millió forintra, amiért a Tisza-szimpatizánsok adatait hozták nyilvánosságra egy interaktív térképen. Az ügyek rávilágítanak arra, hogy a NER médiája gyakran a szenzációhajhászás és a politikai célok érdekében semmibe veszi az adatvédelmi szabályokat.

A Tisza-kormány alatt a NAIH egyre aktívabb szerepet vállal az adatvédelmi jogsértések kivizsgálásában és szankcionálásában. A hatóság függetlenségének erősödése és a bírságok összegének növekedése azt jelzi, hogy a jogállami keretek kezdenek helyreállni. Ugyanakkor a Blikk esete is mutatja: a NER médiájának átalakítása nem megy egyik napról a másikra, és a régi rossz szokások tovább élnek.

Következmények: mit jelent ez a médiapiacra?

A 25 millió forintos bírság visszatartó erővel bírhat, de önmagában nem oldja meg a médiapiac strukturális problémáit. A NER éveken át épített ki olyan médiabirodalmat, amelyben a szenzációhajhászás és a személyes adatokkal való visszaélés bevett gyakorlat volt. A Tisza-kormány feladata, hogy ne csak a bírságokkal, hanem a szabályozás és a felügyelet erősítésével is elősegítse a médiapiac átláthatóbbá és etikusabbá válását.

A Blikk esete arra is rávilágít, hogy a transznemű személyek adatainak védelme kiemelt figyelmet igényel. A NAIH állásfoglalása egyértelművé tette: a nemváltás ténye különleges adat, amely a GDPR legszigorúbb védelme alá tartozik. Ez a döntés nemcsak a Blikknek, hanem minden magyar médiaszolgáltatónak üzenet: a személyes adatok védelme nem lehet alku tárgya, még a magasabb olvasottság érdekében sem.