Négy hónap, ami alatt minden összeomlott
Június elsején a Fővárosi Törvényszék elrendelte a mátészalkai székhelyű Bászna Gabona Zrt. felszámolását – derül ki a bíróság közleményéből. A cég, amely Kósa Lajos (Fidesz-KDNP, volt házelnök) távoli rokonának, Szilágyi Gábornak a tulajdonában volt, 2025 végén omlott össze, és a gyanú szerint több mint 9,9 milliárd forint kárt okozott.
A botrány kirobbanása utáni hónapok meglehetősen kuszák voltak. A cég furcsa üzletpolitikát folytatott: a piaci árnál drágábban vásárolt fel gabonát a gazdáktól, miközben a nagy vevőknek (keverőüzemek, feldolgozók) olcsóbban adta el. Ez gyors növekedést hozott, de hatalmas hitelállományt is felhalmozott. Sokan bíztak a cég politikai hátterében – Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva volt a legnagyobb tulajdonos –, ami végül nem mentette meg a csődtől.
A kormányzati kommunikáció káosza
Az ügy kezelése a kormányzati kommunikáció gyenge pontjait is megmutatta. Nagy István (akkori agrárminiszter) gyors kártalanítást ígért, Gulyás Gergely (Miniszterelnökséget vezető miniszter) pedig január 15-én azt állította, hogy már elindult a felszámolás – amit a Nyíregyházi Törvényszék azonnal cáfolt. Végül január 22-én nyújtották be a kérelmet, de a felszámolás csak most, júniusban indulhatott meg.
Az Orbán-kormány február elején stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a felszámolást, amelyet a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. bonyolít le. Ez a lépés lehetővé tette, hogy az állam gyorsabban léphessen, de kérdéseket is felvet: vajon miért kellett ehhez egy külön rendelet, ha a cég amúgy is csődben volt?
Kártalanítás és következmények
A gazdákat az állam február végén kártalanította: 581 pozitív döntés született, összesen 6,5 milliárd forint értékben. A cég ellen 14 végrehajtási eljárás indult, a vezérigazgatót, Szilágyi Gábort februárban letartóztatták sikkasztás gyanújával.
A kártalanítás gyorsasága pozitívum, de az ügy rávilágít arra, hogy a NER-érában politikai kapcsolatokra épülő üzleti modellek milyen kockázatokat hordoznak. A Bászna Gabona esete nem egyedi: hasonló mechanizmusok működtek a Balásy Gyula-féle cégbirodalomnál is, ahol szintén politikai kapcsolatok és állami megrendelések tartottak életben egy fenntarthatatlan üzleti modellt.
Tanulságok az új kormány számára
A Bászna Gabona-ügy az új Tisza-kormány számára is tanulságokkal szolgál. Az átláthatóság hiánya, a politikai kapcsolatok kihasználása és a kormányzati kommunikáció káosza mind olyan problémák, amelyeket a NER-örökség részeként kell kezelni. Az ügy rávilágít arra, hogy a politikai kapcsolatokra épülő üzleti modellek nemcsak etikailag problémásak, hanem gazdaságilag is kockázatosak – és hogy az új kormánynak az ilyen struktúrák felszámolására is figyelmet kell fordítania.
A felszámolás elindulása fontos lépés, de az ügy még korántsem ért véget. A bírósági eljárás során derülhet ki, hogy pontosan mekkora kár keletkezett, és hogy a cég vagyona elegendő lesz-e a hitelezők kielégítésére. Az biztos, hogy a Bászna Gabona története hosszú ideig emlékeztetni fogja a magyar közvéleményt a NER-éra árnyoldalaira.